Seite 134 [134]
132 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
vel összevetésben, akkor fontos következtetéseket tudunk megfogalmazni.
A megkérdezettek többsége a cigány nyelvet tekinti anyanyelvének, azon¬
ban a hétköznapokban, a családban mindössze 3396-uk használja a cigány
nyelvet minden kommunikációs helyzetben, és a többségük már csak
alkalmanként beszél cigányul. A kutatási eredmények azt tükrözik, hogy
a nagyecsedi oláh közösség az aktív nyelvváltás szakaszába lépett. A folya¬
a magyar használatát azért részesítik előnyben, mert ezzel remélik gyer¬
mekeik jobb iskolai és társadalmi érvényesülését. A nyelvváltás, a nyelvi
asszimiláció fontos esemény, mivel közvetve ugyan, de előmozdítja a
magyar többségi kulturális hatások beszivárgását az oláh cigány közösség
mindennapi kultúrájába. A magyarul beszélő és nyelvileg sokkal koráb¬
ban asszimilálódott romungró közösség esetében az anyanyelvi kultúra
minősége nem gyakorol hatást az együttélésre.
A lokális részközösségek interperszonális
kapcsolatviszonyai
A kortárs nagyecsedi etnikai kapcsolatviszonyok és együttélési helyzetek
elemzésének további összefüggéseire a személyközi érintkezés három
szintjén megfigyelhető sajátosságok vizsgálatán keresztül térünk ki.
A három személyközi kapcsolatszint: a barátság, a szomszédság és a házas¬
ság kérdése." A kutatás során azt feltételeztük, hogy a személyközi kap¬
csolatviszonyok különböző szintjeinek elemzésén keresztül az interetni¬
kus érintkezés lokális közösségre jellemző tulajdonságait pontosabban
értelmezhetjük. Az interperszonális etnikus kapcsolatok jellemzésére kivá¬
lasztott három émikus kategória a kutatási tapasztalatokra támaszkodva
hatékony elemzési eszközök, mivel az érintett helyzetekben benne élők is
számon tartják személyes viszonyaik jellemzésére alkalmas fogalmakként.
A barát, a szomszéd és a házastárs az egyén perszonális körülményeinek
meghatározó vonatkoztatási pontjai.
Célunk volt, hogy láthatóvá tegyük az egyes lokális közösségek közötti
interperszonális kapcsolatrendszer mélységét és intenzitását. Ennek érde¬
5133 A kapcsolatviszonyok elemzésére használt három kategória (szomszédság, barátság,
házasság) definiálása az elemző-értelmező munkafolyamat részét képezte. A terep¬
munka tapasztalatok és a kutatási eredmények alapján az egyes kategóriák jelen¬
téstartalma alkalmas arra, hogy az etnikumközi kapcsolatokat meghatározó sajátos
attitüdöket leirjuk.