Seite 127 [127]
OCR
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 125 távú együttélés eredményeként kialakult kulturális kapcsolatokat figyelte meg annak érdekében, hogy a tanulmányozott színterek esetében, egyrészt elméleti szempontból rögzíteni lehessen a fennálló kapcsolatviszonyokat, másrészt pedig lehetőség nyíljon az etnikai együttélési helyzetek lokális modelljeinek a leírására. Vizsgálatának eredményei több ponton is párhuzamot képeznek a jelen kötet alapjául szolgáló terepkutatással, miszerint a lokális etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok elemzésével az egyes részcsoportok — magyar-cigány, magyar-román, cigány-román - közötti kapcsolatokat külön-külön is értelmezés tárgyává teszi. Alkalmazott elemzési kategóriái az együttélés kutatásban bár jól ismertek - a lakhatás térbeli eloszlása, a templomba járás mutatói, az iskoláztatás szerepe, az országban hivatalos nyelv (román) elsajátításának igénye vagy (Zabola esetében) az együtt élő etnikai csoportokra jellemző gazdasági stratégiák —, mégis ezek komplex használati módja eredeti eljárás. Jól megfigyelhető az etnikai együttélési helyzet komplex értelmezésének gyakorlata a zabolai kutatás példáján. A településen, amely a magyar— román-cigány együttélés lokális színtere, az etnikumok közötti választóvonalak jellemzően szimbolikus határok. A cigányokat kizáró etnikai határok fenntartására törekvő többségi gyakorlat a sztereotípiákra, illetve a többség a saját lokális integritásának a fenntartására törekvő együttélési stratégiájából vezethető le." Kotics zabolai együttélés-vizsgálatának az alkalmazott elemzési kategóriák szintjén megfigyelhető újdonsága, hogy a lokális cigány közösséget további három alcsoportra bontva felismeri a roma közösség heterogén szerkezetéből levezethető eltérő együttélési stratégiákat. A , dombon élő cigányok" a lokális társadalom normáihoz való alkalmazkodást egyáltalán nem tartják fontosnak, a viselkedésük és gondolkodásmódjuk kizárólag a cigány közösség saját értékrendjéhez illeszkedik. A többi lokális részközösségtől — magyaroktól, románoktól és a másik két cigány közösségtől — elkülönülten, a falu határában található dombon élnek. A másik cigány csoportot a , hegyaljaiak" alkotják, akik a falu peremterületén, de a , dombiaktól" elkülönülten élnek. Esetükben tudatos törekvés figyelhető meg a másik cigány csoporttól való elszakadásra, így az életformájuk, mentalitásuk, normáik attól nagymértékű eltérést mutatnak. A többségi falusi életformához kívánnak közelíteni. A cigányok harmadik csoportja a faluban él, akik számára fontos a paraszti életformával való azonosulás, ami az értékrendben, a gondol306 Bővebben lásd Kotics 2017.
