Oldal 123 [123]
OCR
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 121 Gábor a kutatás eredményeit feldolgozó tanulmányában olyan kérdés megválaszolására vállalkozott, hogy mi okból nem végződött asszimilációval a hosszú távú együttélés, és milyen elemzési kategóriák segíthetnek leírni a Tövishát vegyes lakosságú településein kialakult etnikai interakciós helyzeteket. A tanulmányban az együttélési helyzetek két alaptípusát különbözteti meg: az autochton és az allochton közösségeket. , Az autochton együttélési közösségek több generációi [...] távlatában létrejött, lokális és kölcsönösen bevett együttélési szabályok mentén szerveződnek."?? Az ,allochton etnikai közösségek együttélési helyzete szoros kapcsolatban áll a migrációs folyamatok értelmezésével, amennyiben az együtt élő csoportok közül legalább az egyik számaránya a migráció következtében folyamatosan nő vagy csökken".?"" Szempontunkbél, a magyar-cigäny együttélési viszonyok szempontjából, mivel a kiválasztott színterek etnikai közösségeinek együttélése nem áll kapcsolatban migrációs folyamatokkal, ezért autochton együttélési helyzetként értelmezhető. Ezt az sem befolyásolja, hogy az elköltözések miatt az együtt élő részközösségek számaránya változik, mivel a helyben maradók mind hosszú távú kölcsönös tapasztalatokkal rendelkeznek egymásról: az együttélést jellemző lokális normák rendszerében kölcsönös jártassággal rendelkeznek. Az autochton és allochton együttélési helyzetek megkülönböztetése azért fontos, mert eltérő kutatási módszerekkel vizsgálhatók. A tövisháti régió négy kutatási színterében megfigyelhető etnikai együttélési helyzetek autochton, bipoláris, többségében magyar és román kisebbségi közösségek együttélési relációjaként kerültek vizsgálatra. A bipoláris etnikai együttélési helyzetek esetében a lokális társadalom két egymástól kulturális jellemvonásai, nyelve és/vagy vallási-felekezeti hovatartozása alapján jól elhatárolható csoportjáról beszélhetünk. A szilágysági kutatástól eltérően a nyírségi magyar-—cigány együttélési színtereken härom etnikai reszközösseg - magyar, romungró, oláh cigány — kapcsolatait tanulmányoztam. Ennek ellenére a tövisháti vizsgálat elméleti tapasztalatai jól hasznosíthatók, különös tekintettel az etnikai egyensúly fogalmának kidolgozására. A tövisháti egyensúlyi együttélési helyzet értelmezésekor , az egyensúly az együttélés dinamikus jellegét általánosan megragadható műveleti fogalom, melynek eseti jelentéstartalma a lokális színtér együttélési viszonyaiban érintett etnikai csoportok körülményeinek függvényében válto25 Biczó 2013b: 60. 2% Biczó 2013b: 60.
