Oldal 123 [123]
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 121
Gábor a kutatás eredményeit feldolgozó tanulmányában olyan kérdés meg¬
válaszolására vállalkozott, hogy mi okból nem végződött asszimilációval
a hosszú távú együttélés, és milyen elemzési kategóriák segíthetnek leírni
a Tövishát vegyes lakosságú településein kialakult etnikai interakciós hely¬
zeteket. A tanulmányban az együttélési helyzetek két alaptípusát külön¬
bözteti meg: az autochton és az allochton közösségeket. , Az autochton
együttélési közösségek több generációi [...] távlatában létrejött, lokális és
kölcsönösen bevett együttélési szabályok mentén szerveződnek."?? Az
,allochton etnikai közösségek együttélési helyzete szoros kapcsolatban áll
a migrációs folyamatok értelmezésével, amennyiben az együtt élő csopor¬
tok közül legalább az egyik számaránya a migráció következtében folya¬
matosan nő vagy csökken".?"" Szempontunkbél, a magyar-cigäny együtt¬
élési viszonyok szempontjából, mivel a kiválasztott színterek etnikai
közösségeinek együttélése nem áll kapcsolatban migrációs folyamatokkal,
ezért autochton együttélési helyzetként értelmezhető. Ezt az sem befolyá¬
solja, hogy az elköltözések miatt az együtt élő részközösségek számaránya
változik, mivel a helyben maradók mind hosszú távú kölcsönös tapaszta¬
latokkal rendelkeznek egymásról: az együttélést jellemző lokális normák
rendszerében kölcsönös jártassággal rendelkeznek. Az autochton és alloch¬
ton együttélési helyzetek megkülönböztetése azért fontos, mert eltérő kuta¬
tási módszerekkel vizsgálhatók.
A tövisháti régió négy kutatási színterében megfigyelhető etnikai
együttélési helyzetek autochton, bipoláris, többségében magyar és román
kisebbségi közösségek együttélési relációjaként kerültek vizsgálatra.
A bipoláris etnikai együttélési helyzetek esetében a lokális társadalom két
egymástól kulturális jellemvonásai, nyelve és/vagy vallási-felekezeti hova¬
tartozása alapján jól elhatárolható csoportjáról beszélhetünk. A szilágy¬
sági kutatástól eltérően a nyírségi magyar-—cigány együttélési színtereken
härom etnikai reszközösseg - magyar, romungró, oláh cigány — kapcsola¬
tait tanulmányoztam. Ennek ellenére a tövisháti vizsgálat elméleti tapasz¬
talatai jól hasznosíthatók, különös tekintettel az etnikai egyensúly fogal¬
mának kidolgozására.
A tövisháti egyensúlyi együttélési helyzet értelmezésekor , az egyen¬
súly az együttélés dinamikus jellegét általánosan megragadható műveleti
fogalom, melynek eseti jelentéstartalma a lokális színtér együttélési viszo¬
nyaiban érintett etnikai csoportok körülményeinek függvényében válto¬
25 Biczó 2013b: 60.
2% Biczó 2013b: 60.