Oldal 122 [122]
OCR
120 § II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI hez, és ahogy ezt közhelyesen összefoglalni szokás, a rendszerváltás veszteseve valt.”” A tanulmányozott színtér településeinek társadalmi alaphelyzete és az együttélést meghatározó viszonyok asszimilációtörténeti háttere a fentiekben röviden összefoglalt, és leegyszerűsítve ábrázolt folyamatokból egyenesen következik. A három tanulmányozott együtt élő etnikai csoport — magyar, romungró és oláh cigány -— között megfigyelhető kortárs kapcsolatviszonyok részben az asszimiláció, integráció és adaptáció társadalomtörténeti mechanizmusainak következményeiként magyarázhatók. A vizsgált színtereken az etnikai részközösségek együttélési helyzeteit az asszimiláció és a kapcsolódó további elméleti kategóriák segítségével írjuk le. A kutatási helyszínek konkrét tapasztalatainak elemzése előtt néhány fontosabb kortárs magyar együttélés-vizsgálat példájára utalva emeljük ki azokat a meghatározó szempontokat, amelyek a hosszú távú kortárs magyar-cigány etnikai kapcsolatok értelmezését elősegíthetik. Kortárs etnikai együttélési helyzetek asszimilációs vizsgálatai 2009-2012 között a szilágysági Tövisháton több településen folyt a magyarromán együttélési helyzeteket tanulmányozó antropológiai kutatás. A négy kutatási színtér — Monó, Szamosardó, Bősháza és Völcsök - esetében a Biczó Gábor és Kotics József által vezetett kutatócsoport azt tanulmányozta, hogy a stabil etnikai együttélési helyzetek miként írhatók le. Az Erdélyben található Tövishát vegyes lakosságú településein magyarok és románok hosszútávú együttélése figyelhető meg, mely során az egyes etnikai csoportok településein belüli aránya legfeljebb 15%-os ingadozást mutatott az elmúlt száz évben." A kutatás eredményei jól példázzák az etnikai együttélési egyensúlyhelyzet alapvető elméleti dilemmáját. Az asszimilációs folyamatokat leíró kategóriák jelen kutatási színtér esetében nem voltak alkalmasak a részközösségek közötti és az egyes csoportokon belül lejátszódó változásfolyamatok leírására. Ennek oka, hogy a kutatott települések lokális társadalmaiban egyszerre figyelhető meg az együtt élő etnikai csoportok között a kulturális jellemvonások átadása és átvétele, valamint a közösségek társadalmi és kulturális integritásának fenntartása." Biczó 2 Kertesi 2000: 406-443; Kertesi 2005. 25 V6, Biczo 2013a. 2% V6, Biczé 2013b.
