Page 118 [118]
OCR
116 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI A cigányság magyarországi történetének jeles kutatója, Nagy Pál számos tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar és cigány közösségek - és minden más közép-európai nép és a cigányok - együttélését nem lehet etnikus természetű szembenállásra leegyszerűsíteni." Az elsősorban forráskutatásra épülő történettudományi elemzések egyik kiinduló megállapítása, hogy a cigány közösségek nem tisztán , etnikus" képződmények. A 16. századtól rendelkezésre álló forrásokból kiderül, hogy , gyakran olyan embereket is cigánynak neveztek, akik nem születtek cigánynak", és , gyakorta nem tudták, hogy valaki cigány, vagy ha tudták is, akkor sem sorolták feltétlenül a cigányok közér." A cigányság társadalomtörténetének és közvetve a jelen viszonyainak az értelmezésében is félreértésre ad okot az a megközelítés, amely a magyar és a cigány közösségek kapcsolatát bináris oppozícióként fogja fel. A minden kétséget kizáróan egymástól világosan elhatárolható és szembeállítható csoportok képzete nem vet számot azzal a ténnyel, hogy a cigányok heterogén és rendkívül tagolt társadalmat alkottak. A helyzet megítélését és az együttélés történeti vetületének tisztázását csak bonyolítja, hogy nemcsak a történettudomány, de a mindenkori közvélemény álláspontját is meghatározta az, hogy a cigányságot általában homogén képződménykérnt kezelték és oppozícióban álló társadalmi csoportként viszonyultak hozzájuk, ami aztán a kisebbség a többséggel kapcsolatos attitűdjét is meghatározta. A többségnek a kisebbséggel szemben kialakult asszimilációs várakozásai — kényszerintegráció - és az ezzel párhuzamosan működő izolációs gyakorlatok - szegregáció — érvényesítése, valamint a kisebbség ezekre adott válaszai a vázolt ellentmondásos fogalmi keretek között válnak értelmezhetővé. Nagy Pál szerint a homogén és oppozicionális cigányság képzete azoknak a kliségyártó mechanizmusoknak a forrása, amely a többség a kisebbségről alkotott képzeteit uralja, és a kisebbség a többséggel kapcsolatos képzeteit alakítja." A cigányságról 25 A teljesség igénye nélkül Vö. Nagy 2004; 2008; 2015. 29 Nagy 2008: 35. 289 Nagy 2015: 58. 381 A fontosabb relációpárok: a) szegény, munkanélküli, iskolázatlan, integráció-képtelen és dologtalan cigányok többségi képzete áll szemben a szegénységért és munkanélküliségért a környezetet hibáztató kisebbségi felfogás; b) a cigányokat egynemű, archaikus, nem európai kulturális zárványként meghatározó többségi felfogás áll szemben a gádzsókat lenéző és magát felsőbbrendűnek tartó kisebbségi önképpel; c) az önmagát felsőbbrendűnek tartó civilizált többség önképének képzete áll szemben az állam által stigmatizált és elnyomott kisebbség önmagáról alkotott elképzelésével; d) a cigányságot egységesen hátrányos helyzetűként besoroló több
