Oldal 117 [117]
OCR
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 115 A magyar-cigány lokális együttélési helyzetek kortárs asszimilációs mechanizmusainak értelmezéséhez és az ebből levezethető további következmények, elsősorban az akkulturáció és amalgamáció jelenségeinek a terephelyszínekre vonatkozó elemzéséhez röviden át kell tekinteni a többség a kisebbséggel kapcsolatban kialakult asszimilációs várakozásainak történeti hátterét. Az együttélési helyzetek mindennapi gyakorlatát tekintve a hasonulási folyamat működésében mindkét fél esetében fontosak a kölcsönösen megörökölt előítéletek és ezek tükrében a , másik" kezelésének írott és íratlan hagyományai. Asszimilációs várakozás, asszimilációs nyomás A kortárs magyar-cigány együttélési helyzetekben a kialakult kapcsolatok minőségére meghatározó hatást gyakorol az évszázados etnikai egymás mellett élés során felhalmozott tapasztalatok rendszere. A Kárpát-medencébe több hullámban bevándorló és eltérő kultúrájú, nyelvű, szokás- és normarendszerű cigány közösségekkel kapcsolatos beállítódás többségi gyakorlata a történeti időben folyamatosan változott, alakult. A mindenkori többség a kisebbséggel kapcsolatos attitűdjét és ebből következően a kisebbségnek a többséghez való viszonyát az ellentétek rendszereként írhatjuk le. Az egymás mellett és az együttélés viszonyait a szegregatív és az integratív attitűd párhuzamosan keveredve és nem egymást kizáró módon jellemezte és jellemzi lényegében napjainkban is. A kortárs lokális perifériális magyar— cigány etnikai együttélési helyzetek és az ezeket jellemző közösségfolyamatok elemzéséhez a következőkben a két közösség kapcsolatainak asszimilációtörténeti hátterét, ennek fontosabb pontjait tekintjük át. Magyarországon a cigánysággal kapcsolatos együttélési attitűdöt tekintve nagy hagyománya van az asszimilációs törekvéseknek. A folyamat kezdetei egészen a 18. századig nyúlnak vissza, és már Mária Terézia rendeleti politizálásának részét képezte."" A cigányság asszimilációtörténetét vázlatosan tárgyaljuk, és csupán a kortárs együttélést, valamint a vidéki lokális társadalmak közösségfolyamatait befolyásoló néhány fontosabb szempont kiemelését tarthatjuk szem előtt." 76 Vö. Gulyás 2019. ”7 A lokális roma közösségek együttélési viszonyainak elemzésekor a kutatásba bevont települések esetében az asszimiláció kérdését elméleti szempontból az Együttélési helyzetek elméleti megközelítése című fejezetben tárgyaljuk.
