Page 116 [116]
114 6 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
társadalom tagjai — akik jelen esetben a befogadó oldalt jelölik — asszimi¬
lálódnak a beköltöző idegen többségi társadalom tagjai közé.
A negyedik típust a befogadó asszimilálódó többség és az idegen asszimiláló
kisebbség esetében határozza meg. Ekkor az asszimilációs együttélési hely¬
zetben a befogadó fél a többségi társadalom tagjaként asszimilálódik a
bekerülő idegen, kisebbségi társadalom tagjai közé.
Biczó Gábor álláspontja, hogy a négy felsorolt alaptípus alkalmas arra,
hogy leírja, és egyben tipizálja, valamint megalapozza az asszimilációs
esetek általános csoportosítását. Az asszimilációs helyzet fenomenológiai
alaptípusai lehetővé teszik azt, hogy az asszimiláció során lejátszódó haso¬
nulási folyamatokat egységes fogalmi keretek között kezeljük, ami nélkü¬
lözhetetlen az asszimilációs esetek — a kulturális, vallási, etnikai és nyelvi
hasonulás - lényegének a megértéséhez. A kortárs magyar-—cigány együtt¬
élési helyzetek kezelésében a bemutatott típuslista jól kamatoztatható.
A helyzetek értelmezésében figyelembe vett szempontok jelzik, hogy az
együttélés viszonyai dinamikusan változnak. A kutatásba bevont telepü¬
léseken a többség és kisebbség lélekszámarányainak megváltozása az
ismert etnodemográfiai okok miatt jól megfigyelhető."? A növekvő roma
népességarány azonban nem csupán a magasabb termékenységi mutatók¬
kal hozható összefüggésbe. Az etnikus együttélési helyzetek asszimilációs
jellemzőinek folyamatos változását meghatározó másik ok a többség és
kisebbség mobilitási mutatónak eltéréséből következik." Ez egyrészt a
romák alacsonyabb költözési hajlandóságát, illetve a perifériális környe¬
zetben található hátrányos helyzetű települések esetében a rokonsági kap¬
csolatok miatt a nagyobb beköltözési hajlandóság meglétét jelenti.
Minden lokális együttélési helyzet önálló értelmezési keretet követel.
Több, az együttélési helyzetet párhuzamosan befolyásoló tényező vizsgá¬
latával és mindenkor az eseti együttélési szituációkat magyarázó model¬
lek között nyílik mód az etnikai kapcsolatviszonyok asszimiláció-elméleti
összefüggéseinek feltárására." Az együttélés minőségét befolyásoló leg¬
főbb tényezők közé tartoznak az együttélés időintervalluma, az együtt élő
részközösségek száma és a lokális társadalomban betöltött szerepük, az
asszimilációs folyamat előrehaladottságának szintje, valamint — például a
magyar-cigány együttélési helyzeteket tekintve -— a napjainkban egyre
nagyobb teret nyerő vegyes házasság megjelenése.
273 Biczö-Szabö 2020b: 16-18.
274 V6. Varadi-Virag 2015: 89-113.
25 Eltérő etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok szituativitásáról lásd
bővebben Biczó 2015.