OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 93 Közösségi normák és közösségi szabályozási formák A tanulmányozott együttélési közösségek általános és etnikus tartalmú hagyománykészlete további fontos osztályozási kategóriák alá sorolható be. A lokális társadalmak és részközösségeik mindennapi életét meghatározó alapvető strukturális elemek a normák. A társadalmi normák elméleti megközelítése a kortárs kutatásokban egyre elterjedtebb interdiszciplináris szemléleti beállítódás.?? Az etnikai együttélési vizsgálatok keretében szintén fontos elemzési szempontot kínál, és arra utal, hogy a lokális normatív társadalmi hagyományok meghatározott elemei miként befolyásolják az eltérő etnikai közösségekhez tartozó személyek és a csoportok közötti kapcsolatokat. A kortárs közösségi életet meghatározó hagyományos normákról és együttélési szabályokról a kutatási színterek esetében kiemelten a cigány közösségben tetten érhető formák alapján beszélhetünk. Ennek betartatásában a legutóbbi időkig döntő szerepe volt a közösség által kiválasztott idős férfinak, aki minden adminisztratív külsőséget nélkülöző tekintélyként tölthette be szerepét. A jelenség a kulturális antropológiában sokat tanulmányozott társadalmi gyakorlat." Az egyszerű társadalmakban a közösségi élet szabályainak betartására kijelölt tekintély általánosan elterjedt volt. A kultúránként rendkívül változatos szerepkörrel, hatáskörrel és befolyással rendelkező egyszemélyi tekintély még az olyan , politika nélküli" közösségekben is tetten érhető volt, mint a Radcliffe-Brown által tanulmányozott Andaman-szigetek. Feladata a vitás kérdések, konfliktusok esetén állásfoglalás, amit a közösség kötelező érvényű ítéletként fogadott el és betartását a társadalmi béke érdekében kikényszerítette. Mindhárom kutatási helyszínen működött a cigányvajda intézménye, valamint a , cigány bíróság" gyakorlata.?§ Legtovább a közösség és többség együttélésében fontos szabályozó szerepet betöltő idős tekintély tisz22 Vö. Chung-Rimal 2016. 23 A paraszti társadalom viselkedési és magatartási normáit meghatározó rendszer fontosabb elemeinek összefoglalása a Magyar Néprajz VIII. kötetében olvasható. Vö. Paládi-Kovács 2000. 24 Jelen elemzésben a főnökségi rendszerek és a vajda intézménye közötti antropológiai párhuzamok kidolgozása a résztéma komplexitása miatt nem lehet feladat. 225 Biczd 2019: 94-97. 26 Megszűnésük ideje bizonytalan, az adatközlők elmondása szerint Nyírvasváriban a "80-as évekre szűnt meg a cigány vajda szerepköre, amikor is elhunyt a tisztséget betöltő utolsó személy. Hodászon és Nagyecseden az adatközlők elbeszélése szerint az intézmény már korábban eltűnt, ennek időpontját a kollektív emlékezet nem őrizte meg.