A tanulmányozott együttélési közösségek általános és etnikus tartalmú
hagyománykészlete további fontos osztályozási kategóriák alá sorolható
be. A lokális társadalmak és részközösségeik mindennapi életét meghatá¬
rozó alapvető strukturális elemek a normák. A társadalmi normák elmé¬
leti megközelítése a kortárs kutatásokban egyre elterjedtebb interdisz¬
ciplináris szemléleti beállítódás.?? Az etnikai együttélési vizsgálatok
keretében szintén fontos elemzési szempontot kínál, és arra utal, hogy a
lokális normatív társadalmi hagyományok meghatározott elemei miként
befolyásolják az eltérő etnikai közösségekhez tartozó személyek és a cso¬
portok közötti kapcsolatokat.
A kortárs közösségi életet meghatározó hagyományos normákról és
együttélési szabályokról a kutatási színterek esetében kiemelten a cigány
közösségben tetten érhető formák alapján beszélhetünk. Ennek betartatá¬
sában a legutóbbi időkig döntő szerepe volt a közösség által kiválasztott
idős férfinak, aki minden adminisztratív külsőséget nélkülöző tekintély¬
ként tölthette be szerepét. A jelenség a kulturális antropológiában sokat
tanulmányozott társadalmi gyakorlat." Az egyszerű társadalmakban a
közösségi élet szabályainak betartására kijelölt tekintély általánosan elter¬
jedt volt. A kultúránként rendkívül változatos szerepkörrel, hatáskörrel és
befolyással rendelkező egyszemélyi tekintély még az olyan , politika nél¬
küli" közösségekben is tetten érhető volt, mint a Radcliffe-Brown által
tanulmányozott Andaman-szigetek. Feladata a vitás kérdések, konfliktu¬
sok esetén állásfoglalás, amit a közösség kötelező érvényű ítéletként foga¬
dott el és betartását a társadalmi béke érdekében kikényszerítette.
Mindhárom kutatási helyszínen működött a cigányvajda intézménye,
valamint a , cigány bíróság" gyakorlata.?§ Legtovább a közösség és több¬
ség együttélésében fontos szabályozó szerepet betöltő idős tekintély tisz¬
22 Vö. Chung-Rimal 2016.
23 A paraszti társadalom viselkedési és magatartási normáit meghatározó rendszer
fontosabb elemeinek összefoglalása a Magyar Néprajz VIII. kötetében olvasható. Vö.
Paládi-Kovács 2000.
24 Jelen elemzésben a főnökségi rendszerek és a vajda intézménye közötti antropoló¬
giai párhuzamok kidolgozása a résztéma komplexitása miatt nem lehet feladat.
225 Biczd 2019: 94-97.
26 Megszűnésük ideje bizonytalan, az adatközlők elmondása szerint Nyírvasváriban a
"80-as évekre szűnt meg a cigány vajda szerepköre, amikor is elhunyt a tisztséget betöl¬
tő utolsó személy. Hodászon és Nagyecseden az adatközlők elbeszélése szerint az in¬
tézmény már korábban eltűnt, ennek időpontját a kollektív emlékezet nem őrizte meg.