Oldal 94 [94]
92 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
baj elkerülje őket), sót és kenyeret visznek az új lakásba, ezzel kívánva,
hogy mindig legyen élelem a házban.
Fontos adaptációs esemény figyelhető meg a nyírvasvári romungró
közösségben, ahol a hagyományok olyan elemeivel találkozhatunk, melyek
jelentős részét az együtt élő közösségekből, tehát az oláh cigányoktól és a
magyaroktól vettek át." A helyi idősebb romungró generáció még tartja
ezeket a hagyományokat, és jellemző, hogy a fiatalok, ha nem is tudják
pontosan mindennek az eredeti jelentését, de igyekeznek fenntartani,
követni azokat, és továbbadni a gyermekeiknek.
Mert nekem is ezt tanították. Az én nevelőapukám eredeti magyar, az anyukám
az magyar cigány és a vérszerinti apukám az oláh cigány. És én úgy nőttem
fel a nevelőapám után, hogy én tartottam a magyar szokást is, de mióta én itt
lakok, én mindig is szerettem ezeket a roma dolgokat, és mióta itt lakok már
lassan huszadik éve, én szeretem ezt, ami itt van Vasváriban, amit megtanultam
az idősebbektől, a rokonoktól. Hogy karácsony, meg újévre, meg a többi ünnep,
a születésnap, a temetés, meg bármi, hogy az a hagyomány legyen meg. Sze¬
rintem ez a világba mindenhol megvan. Meg a gyerekemnek is megtanítom ezt,
hogy tudja, hogy ha egyszer már nem leszünk, ő vigye tovább."
Mindhárom kutatási színtér esetén a hagyománykészlet a mai napig össze¬
tett rétegét képezik a babonák és az ezekhez köthető szokások rendszere.
Ez elsősorban az oláh cigány közösségekre jellemző sajátosság, ami etni¬
kumspecifikus kulturális jellemzőként megkülönbözteti a közösséget a
két másik együtt élő etnikai részközösségtől. A babonák szintjén is meg¬
figyelhetők azonban interferenciális folyamatok, például a romungró és
oláh cigány közösségek között Nyírvasváriban. A kutatás eredményeként
azonban a hagyománykészletnek ebben a rétegében a vizsgált színterek¬
nél felgyorsuló akkulturációs folyamatoknak lehetünk szemtanúi.
20 A kutatás részeként végzett gyűjtés eredménye szerint élő hagyományelem az új
lakásba költözéskor házszentelés, korábban egy csirke nyakának az elvágása;
virrasztás szokása; a temetkezés körülményei, sírba tett tárgyak, hallgatók éneklése,
és a gyermekágyas anyához kötődően számos babona bizonyítja, hogy a két helyi
cigány közösség között kulturális közeledés figyelhető meg. (Nyírvasvári, 2019.)
21 Saját gyűjtés: 39 éves, romungró származású nő, Nyírvasvári, 2019.