Seite 86 [86]
OCR
84 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG ségi szinten a két történelmi egyház, a református és a görögkatolikus befolyása a legnagyobb, ezek rendelkeznek a legkomplexebb befolyással a települések társadalmi életére. A tanulmányozott kutatási színtereken a vallási élethez kapcsolódó hagyományok kérdését két összefüggésben vizsgáltuk. Egyrészt a hagyományoknak a lokális közösségszerveződésre gyakorolt hatását, amely leginkább a vallási ünnepkör szokásainak megélésében érhető tetten. Másrészt a vallási nevelés (családi és egyházi intézményi) az együtt élő etnikai részközösségek közötti elfogadás minőségére kifejtett befolyását. A kutatási tapasztalatok alapján a tanulmányozott vidéki helyi társadalmakban a családok mindennapi életét meghatározó értékrend egyik hagyományos forrása az egyház és a vallásgyakorlás részét képező alkalmakhoz, valamint a vallási ünnepkörhöz köthető szokások. Ezek szerint a parasztság vallási hagyományaiban összemosódik és gyakran keveredik a doktrinális vallásosság és a népi vallasossag.”” Ennek a menete nyomon követhető az együtt élő etnikai közösségek vallási szokásgyakorlatainak még azonosítható hagyományelemeibern, és az ezek között megfigyelhető eltérések és kölcsönhatások (interferencia) mértékében. A vallási ünnepkör alkalmai a Nyírvasváriban élő magyarok körében elsősorban az egyházi szokások, hagyományok követését jelentette, és kiemelten a görögkatolikus gyülekezethez tartozók esetében volt megfigyelhető. Így karácsonykor a magyaroknál sokáig jellemző volt a betlehemezés, a "80-as évekig a kántálás széles körben gyakorolt szokásnak minősült. Napjainkra a hagyomány visszaszorult, már csak a családon belül folyik. A magyar görögkatolikus ünneplési gyakorlatban a pászkaszentelés, a kenyéráldás, a gyümölcsszentelés, a vízszentelés, a búzaszentelés az egyházi élet szerves beépüléseként van jelen a mindennapi életben. A szokások bár fennmaradtak, de változásokon mentek keresztül. , Régen volt, hogy kimentek megszentelni a búzát, egyházi keretek között. Ma már nem megy ki a pap, hanem behoznak egy kosár zöld búzát és azt szenteli meg a pap. Régen volt vízszentelés is. A szentelést tarják most is január 6-tól, 25 A doktrinális és népi vallásosság jelenségeinek párhuzamos jelenléte a paraszti társadalomban a kutatókat régóta foglalkoztató kérdés. A jelenség egyik első megfogalmazójaként Robert Redfield a nagyhagyomány és a kishagyomány kategóriák keretében különítette el. (Vö. Redfield 1955.) Elemzésében a népi vallásosság jelenségeit a kishagyomány, tehát a folklór, a falu kultúrája és a parasztság életmódjából levezethető jelenségként írta le. A népi vallásosság értelmezését gyakran a , hivatalos" tételes vallási tanítással szemben kidolgozott ellenkulturális jelenségként értelmezik. (V6. Iancu 2013.)
