Page 85 [85]
OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 83 A vallási-felekezeti viszonyok és a vallási ünnepkör szokásai A kutatott színterek recens hagyománykészletének leírásakor a vallási élet, a vallásgyakorlat és az ezekhez köthető szokások rendszere fontos tényező. Az együttélés lokális viszonyainak alakulása szempontjából a vallás és az etnicitás közötti összefüggések, különösen a gyülekezetek etnikai-interferenciális térként történő elemzése fontos adalék lehet a települési szintű folyamatok megértéshez." Az elemzések többsége azonban a kérdést abból a szempontból vizsgálja, hogy a vallás az etnikus távolság fenntartásának természetes vonatkoztatási pontja. A vegyes etnikai együttélési helyzetekben ez azt jelenti, hogy a lokális társadalomban együtt élő két etnikai közösség közötti határokat az eltérő felekezeti hovatartozás csak felerősíti. Ilyen jól ismert helyzetek például az erdélyi református magyar és ortodox román együttélési szituációk."? Természetesen sok olyan példa is felhozható, ahol az etnikai — nyelvi, kulturális — távolság a felekezeti közösségi élet keretei között közeledésbe vált és akár asszimilációs tényezőként is elemezhető. Erre jól ismert példa a felvidéki lokális katolikus magyar és szlovák etnikai együttélési helyzet." A vizsgált három kutatási színtér felekezeti hovatartozását tekintve vegyes képet mutat: Nagyecsed magyar közössége többségében református, lakosságának több mint fele a gyülekezet tagja, míg a népesség alig 10%-a gérdgkatolikus. Ezzel szemben Nyirvasvari és Hodasz esetében a lakosság döntő többsége a görögkatolikus egyházhoz tartozik. Az utóbbi két évtizedben megfigyelhető, hogy a tanulmányozott településeken egyre nagyobb teret nyernek a neoprotestáns kisegyházak, mint például a Hit Gyülekezete vagy a Baptista közösség." Mindezek ellenére családi-közös201 A vallás és etnicitás összefüggéseinek kutatása a kulturális antropológiában és a társadalomnéprajzban jelentős múltra tekintenek vissza. (Vö. Papp 2005: 23.) 22 V6. Biczo 2013b: 53-103. 203 Vö. Tátrai 2017: 104. 204 Peti Lehel moldvai roma közösségekben vizsgálta a Pünkösdista hitre történő áttérés okait és funkcióit. A kutatás eredményeként kiemelte, hogy az átkeresztelkedést személyes és közösségi célok is előidézték, ahogy megfogalmazza a ,,civilizalodas jelei" érhetőek tetten az áttért személyek estében. A közösségbe történő bekeresztelkedés az alkoholizmus háttérbe szorulását, az együtt élő román lakosok a lokális roma közösséggel szembeni elfogadóbb beállítódását, a szociális biztonság erősödését vonta maga után. Emellett az esemény az egyén szemszögéből fontos velejárója — egyfajta következménye - a vallásnak az életvezetésben betöltött meghatározó szerepe, ahogyan azt az általam vizsgált színtereken is megfigyelhetjük. Vö. Peti 2020.
