Page 82 [82]
80 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
A hagyományos viselet elhagyásának ezt a funkcióját más összefüggésben
a diszkrimináció elkerülésére szolgáló eszközként is megfogalmazzák.
/Mar nem úgy mész egy hivatalba, egy orvoshoz, nem úgy mész be egy mun¬
kahelyre, ahogy eredetileg menned kéne. Nem úgy, mint mondjuk egy roma
esküvőre vagy virrasztásra, ott ügyelned kell, hogy mit veszel fel és mit akarsz
megmutatni. Szerintem ez nem a mi problémánk, a cigányoké, hanem a befo¬
gadó közegé. Vajon az a befogadó közeg elfogad-e engem, egy munkatárs, ha
egy népviseletben megyek be, vagy fordítva? Fordítva, én biztos elfogadom!
[...] Ez egy védekezési mechanizmus a roma nőknél. Azt látom, hogy minél
szebben, minél ápoltabban, minél divatosabban, minél inkább ugyanúgy, ahogy
a többi, hogy ne nézzenek ki. Ne közösítsenek ki."
A viselet elhagyása, a tudatos kivetkőzés mindhárom vizsgált kutatási
színtéren élő oláh cigány közösség esetében többé-kevésbé megfigyelhető
jelenség. Az együttélési helyzetekben, a közvetlen találkozási alkalmak¬
kor a viselet az etnikai közösségek érintkezésének kölcsönösen minősített
eleme, és ebben a formában a kapcsolatok minőségére is hatást gyakorol.
A viseletben még napjainkban is tovább élő kisszámú aktív hagyomány¬
elem csökkenő jelentőséggel ugyan, de a kulturális távolság ftennmaradá¬
sához és részben fenntartásához is hozzájárul.
Az anyanyelv és a nyelvváltás változásfolyamatai
Az etnikai együttélés alakulása szempontjából az együtt élő magyar és
cigány etnikai részközösségek kapcsolatait meghatározó és a kulturális
távolság alakulását befolyásoló etnikus hagyományelem a nyelvhasználat
kérdéséhez köthető. A magyar, romungró és oláh cigány közösségek viszo¬
nyában ez a Nyírség három vizsgált településén élő zárt oláh közösségek
által beszélt nyelv, a cerhári dialektus használatához és ennek akkulturá¬
ciójához kapcsolható. A három vizsgált színtér esetében azonban a lokális
oláh közösségek eltérő viszonyulását figyelhetjük meg a cigány nyelv
továbbadásában.
A cigány nyelv családon belüli átadására napjainkban is viszonylag nagy
hangsúlyt fektetnek Nyírvasváriban. , Azért fontos, mert olyan társada¬
lomban élünk, ahol a kultúra megtartása ebben rejlik. Ez egy összetartó
erő, hogy ha cigányul beszél valaki. Ha ez elmúlik, akkor a kultúra is
16 Saját gyűjtés: 31 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2018.