Oldal 79 [79]
OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 77 volt. A hagyománykészlet feltérképezését szolgáló strukturált interjúkból kiderült, hogy a falakon szinte minden házban voltak szentképek és családi fényképek. A fotókon az elhunyt családtag látható vagy az élet valamely fordulópontjához kötődő eseményt megörökítő pillanat. Ilyenek voltak például a katonaruhában készült felvételek is. Mindebből napjainkra csupán annyi maradt, hogy azokban a családokban, ahol a vallás meghatározó szerepet kap, még napjainkban is láthatunk szentképeket, illetve vallási tárgyú relikviákat. Bár a sarok berendezése változott, de az interjúk alapján tudható, hogy eredeti szerepüket megtartva több házban találhatunk napjainkban is , szentsarkot". A kutatási tapasztalatok szerint gyakorlatilag minden oláh cigány házban kötelező jelleggel voltak megtalálhatóak a szentképek, a zarándokhelyekről vásárolt relikviák és a családi képek. A családi fotók elterjedt használata értelmezésük szerint az oláh cigány kultúrában hangsúlyos formában juttatja kifejezésre a család elsőrendűségét. A képek lakásdíszítő funkciója mind a mai napig fennmaradt és hangsúlyos kulturális elem az oláh közösségben. A lakásbelsőben megfigyelhető etnokulturális specifikus hagyományelemek készlete napjainkra csekély számú. Ettől függetlenül az olyan karakteres különbségek, mint a színvilág és egyéb dísztárgyak, határozottan utalnak a lakók etnikai hovatartozására. A viselet akkulturációja és hagyományelemei Az együtt élő magyar és cigány lokális közösségek egyik hagyományosan fontos etnokulturális megkülönböztető ismertetőjegye mindig a viselet volt." A mindkét közösséget érintő akkulturációs folyamatok eredménye általánosan a hagyományos öltözet elhagyása, a kivetkőzés volt. A megállapítás ellenére a mindennapi viselet bizonyos elemeinek mind a mai napig van etnikus konnotációja, ami elválaszthatatlan az akkulturációtól. A kutatási színterek magyar közösségeiben a 20. század első felében a viselet a polgáriasodó ízlést tükrözte. A kivetkőzés hosszan elnyúló folyamata, ahogy azt Fülemile Ágnes átfogó elemzésében feltárta, elválaszthatatlan a modernizáció ízlés- és értékvilágának fokozatos beszivárgásától 18 Balassa-Ortutay 1979: 148-153. 10 Már Mária Terézia és a Helytartótanács rendeletei is foglalkoztak a cigányok viseletével, és a társadalmi beilleszkedésük kikényszerítésének eszközeként előírták, hogy a falusiakhoz hasonlatos öltözetet kötelesek viselni. Pavlóczki 2019: 50.
