Oldal 79 [79]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 77
volt. A hagyománykészlet feltérképezését szolgáló strukturált interjúk¬
ból kiderült, hogy a falakon szinte minden házban voltak szentképek és
családi fényképek. A fotókon az elhunyt családtag látható vagy az élet
valamely fordulópontjához kötődő eseményt megörökítő pillanat. Ilyenek
voltak például a katonaruhában készült felvételek is. Mindebből napja¬
inkra csupán annyi maradt, hogy azokban a családokban, ahol a vallás
meghatározó szerepet kap, még napjainkban is láthatunk szentképeket,
illetve vallási tárgyú relikviákat. Bár a sarok berendezése változott, de az
interjúk alapján tudható, hogy eredeti szerepüket megtartva több házban
találhatunk napjainkban is , szentsarkot".
A kutatási tapasztalatok szerint gyakorlatilag minden oláh cigány házban
kötelező jelleggel voltak megtalálhatóak a szentképek, a zarándokhelyekről
vásárolt relikviák és a családi képek. A családi fotók elterjedt használata
értelmezésük szerint az oláh cigány kultúrában hangsúlyos formában jut¬
tatja kifejezésre a család elsőrendűségét. A képek lakásdíszítő funkciója mind
a mai napig fennmaradt és hangsúlyos kulturális elem az oláh közösségben.
A lakásbelsőben megfigyelhető etnokulturális specifikus hagyomány¬
elemek készlete napjainkra csekély számú. Ettől függetlenül az olyan
karakteres különbségek, mint a színvilág és egyéb dísztárgyak, határozot¬
tan utalnak a lakók etnikai hovatartozására.
A viselet akkulturációja és hagyományelemei
Az együtt élő magyar és cigány lokális közösségek egyik hagyományosan
fontos etnokulturális megkülönböztető ismertetőjegye mindig a viselet
volt." A mindkét közösséget érintő akkulturációs folyamatok eredménye
általánosan a hagyományos öltözet elhagyása, a kivetkőzés volt. A meg¬
állapítás ellenére a mindennapi viselet bizonyos elemeinek mind a mai
napig van etnikus konnotációja, ami elválaszthatatlan az akkulturációtól.
A kutatási színterek magyar közösségeiben a 20. század első felében a
viselet a polgáriasodó ízlést tükrözte. A kivetkőzés hosszan elnyúló folya¬
mata, ahogy azt Fülemile Ágnes átfogó elemzésében feltárta, elválasztha¬
tatlan a modernizáció ízlés- és értékvilágának fokozatos beszivárgásától
18 Balassa-Ortutay 1979: 148-153.
10 Már Mária Terézia és a Helytartótanács rendeletei is foglalkoztak a cigányok
viseletével, és a társadalmi beilleszkedésük kikényszerítésének eszközeként előírták,
hogy a falusiakhoz hasonlatos öltözetet kötelesek viselni. Pavlóczki 2019: 50.