Page 76 [76]
74 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
A belső lakókörnyezet etnokulturális vonásai
és hagyományöröksége
A lakóépületek külső etnokulturális jegyeinek leírását követően fontos
szemrevételezni a lakásbelső sajátosságait. Ahogy az épületek külső meg¬
jelenése, úgy a lakásbelső is jellemezhető etnikus sajátosságokkal, olyan
hagyomänyelemekkel, amelyek - mind a magyar paraszti, mind a hagyo¬
mányos cigány közösségeket érintő -— az akkulturációs folyamatok ellenére
fennmaradtak, és közvetve hatást gyakorolnak az együtt élő közösségek
egymással kapcsolatos képzeteire. A , magyaros" vagy a , cigányos" nem¬
csak mindhárom színtéren hallható köznyelvi fordulatok, de a lakásbelsőt
tekintve ténylegesen érzékelhető különbségekre utaló minősítő kategóriák.
A kutatási színtereken élő magyar közösség esetében a lakásbelső
hasonló képet mutat. A hagyományos népi kultúra korábbi időszakainak
kevés olyan használati tárgya van, amely beépült napjaink vidéki lakás¬
kultúrájába. A néhány kivételt szemrevételezve kifejezetten érdekesek a
Nagyecseden megfigyelhető karosládák, melyeket napjainkban is megta¬
lálhatunk több háznál, azonban már nem az eredeti funkciójukat töltik
be. Egykor a ruhák tárolására használatos bútordarabok voltak, amelyeket
jellemzően a konyhában vagy a szobában helyeztek el. Napjainkban a
karosládákat nem tárolási szerepük miatt használják, hanem - egyfajta
reliktumként - a régmúltra emlékeztető, a falusi idill hangulatát megidéző
bútorelemként, gyakran díszítő eszközként a ház, illetve az udvar és egyéb
mellékhelyiségek különböző pontjain figyelhetünk meg."
Az etnográfiai jelentőségű hagyománykészlet a recens emlékezetben
tetten érhető elemeinek feltárását szolgáló vizsgálat eredményeként az is
kiderült, hogy a tájegységre jellemző díszítő motívumra, ornamentikára
az interjúalanyok egyáltalán nem emlékeznek. A lakásbelső berendezését
illetően a színvilágot meghatározó sajátosság az egyetlen olyan jellemző,
amit minden érintett etnikai részközösség tagjai megemlítettek. Ezek sze¬
rint a magyarok lakásaiban eredetileg a bútorok színei kifejezetten sötétek
voltak, míg a ház falait fehérre meszelték.
A cigány közösségek háztartásait illetően tudható, hogy a házbelső
berendezése igen szegényes volt, és csak a tehetősebb cigányok rendelkez¬
tek több bútorral. Az átlag háztartásban az ágy, sifony, asztal és spór volt
186 Megfigyeléseim alapján a karosládák helye változatos: borospincékben, a házak
közvetlen bejárata előtt, az udvaron, illetve szobákban is megfigyelhetőek.