Oldal 75 [75]
OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 73 pontjába vezető utcában továbbra is egymás mellett éltek az oláh cigányok és a romungrók, míg az itt lakó magyar családok igyekeztek közelebb költözni a faluközponthoz. A nyírvasvári helyzet talán abból a szempontból tart figyelemre számot, hogy a szegregátumban élő lokális cigány közösségben, elsősorban a budapesti építőiparban vállalt munkák bevételeiből, részben önerőből, a "90-es évek második felében megindultak az építkezések, ami a falu összképét alapjaiban megváltozatta. A cigányok által lakott településrészek épületállományának átalakulása azonban jóval korábban vette kezdetét. A tömeges lakásépítésre már a 60-as évek második felében sor került, és az állami finanszírozású beruházás kapcsolatba hozható a cigánytelepek felszámolására irányuló központi politikai szándékkal. A cigánytelepek felszámolása érdekében tett változások, úgynevezett , Cs" lakások építésének támogatása Nagyecseden is megfigyelhető volt. A , Cs" lakások elterjedésével egyre több oláh cigány család költözött be a város belső területeire a telepről. A , Cs" lakásokat a rendelkezésre álló szűk erőforrások miatt eleve alacsonyabb komfortfokozatú, tehát csökkentett értékű ingatlanokként építették." A megfigyelési tapasztalatok alapján mindhárom kutatott színtér roma közösségeinek épített lakókörnyezete alapján megállapítható három olyan alapvető etnokulturális sajátosság, amely az együttélési viszonyokat és az ezzel kapcsolatos lokális képzeteket befolyásolják. A cigányság épített lakókörnyezete eklektikus, amely egyszerre tartalmazza az egykor magyarok által elhagyott legrégebbi házakat (jellemzően vályog), a , Cs" lakásokat, a jobb módú családok esetében a szegregációból történő kilépést és a többségi környezetbe történő beköltözést követően a korszerű házakat. Másrészt az adaptív akkulturációs folyamatok eredményekért a cigányság lakóházai külső megjelenésüket tekintve a többségi normák másolására törekszenek. Ennek minősége függ a lakóépület településen belüli helyétől — szegregátum vagy etnikailag vegyes környezet - és építésének idejétől. Harmadrészt általános szabálynak tűnik, hogy minél jobb módú egy roma család, a lakóépület külső jegyei annál kevésbé mutatnak hangsúlyos etnokulturális jellemzőket. 185 Lásd részletesen Hajnáczky 2018.
