Oldal 75 [75]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 73
pontjába vezető utcában továbbra is egymás mellett éltek az oláh cigányok
és a romungrók, míg az itt lakó magyar családok igyekeztek közelebb köl¬
tözni a faluközponthoz. A nyírvasvári helyzet talán abból a szempontból
tart figyelemre számot, hogy a szegregátumban élő lokális cigány közös¬
ségben, elsősorban a budapesti építőiparban vállalt munkák bevételeiből,
részben önerőből, a "90-es évek második felében megindultak az építke¬
zések, ami a falu összképét alapjaiban megváltozatta.
A cigányok által lakott településrészek épületállományának átalaku¬
lása azonban jóval korábban vette kezdetét. A tömeges lakásépítésre már
a 60-as évek második felében sor került, és az állami finanszírozású beru¬
házás kapcsolatba hozható a cigánytelepek felszámolására irányuló köz¬
ponti politikai szándékkal. A cigánytelepek felszámolása érdekében tett
változások, úgynevezett , Cs" lakások építésének támogatása Nagyecseden
is megfigyelhető volt. A , Cs" lakások elterjedésével egyre több oláh cigány
család költözött be a város belső területeire a telepről. A , Cs" lakásokat a
rendelkezésre álló szűk erőforrások miatt eleve alacsonyabb komfortfoko¬
zatú, tehát csökkentett értékű ingatlanokként építették."
A megfigyelési tapasztalatok alapján mindhárom kutatott színtér roma
közösségeinek épített lakókörnyezete alapján megállapítható három olyan
alapvető etnokulturális sajátosság, amely az együttélési viszonyokat és az
ezzel kapcsolatos lokális képzeteket befolyásolják. A cigányság épített lakó¬
környezete eklektikus, amely egyszerre tartalmazza az egykor magyarok
által elhagyott legrégebbi házakat (jellemzően vályog), a , Cs" lakásokat,
a jobb módú családok esetében a szegregációból történő kilépést és a több¬
ségi környezetbe történő beköltözést követően a korszerű házakat. Más¬
részt az adaptív akkulturációs folyamatok eredményekért a cigányság
lakóházai külső megjelenésüket tekintve a többségi normák másolására
törekszenek. Ennek minősége függ a lakóépület településen belüli helyé¬
től — szegregátum vagy etnikailag vegyes környezet - és építésének idejé¬
től. Harmadrészt általános szabálynak tűnik, hogy minél jobb módú egy
roma család, a lakóépület külső jegyei annál kevésbé mutatnak hangsú¬
lyos etnokulturális jellemzőket.
185 Lásd részletesen Hajnáczky 2018.