Seite 70 [70]
68 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
ható kulturális jegyek, hagyományelemek az együttélés minőségét elemző
vizsgálatban fontos szempontot alkotnak. Elsősorban azért, mert az érint¬
kező részközösségek tájékozódásában funkciójukat tekintve egymást meg¬
különböztető markerek, másrészt pedig az együttélés eredményekért kiala¬
kult viszonyulási gyakorlatokat (sztereotípiákat) a mindennapi érintkezés
során aktiváló tényezők. Esetünkben a cigány lakóházak olyan jellegzetes,
első benyomásra is érzékelhető jellemvonásokat tartalmaznak, amelyeket
látva a külső megfigyelőben azonnal előhívja a berögzült viszonyulást.
A karakteres, erőteljes színekkel, virág mintákkal díszített lakásokat , nyil¬
ván" cigányok lakják. A benyomás önmagában nem feltétlenül negatív, de
indukálhat a jelenség érzékeléséhez kapcsolódó negatív asszociációkat.
Elsőként a lakóépületek külső megjelenésének az összehasonlításával és
a különbségtétel igényével leírt etnokulturális jegyeivel foglalkozunk.
Mindhárom kutatási színtér esetében az épített lakókörnyezet a táji-föld¬
rajzi és a környezeti-etnográfiai jellemzőket mutatja. Nagyecseden, Nyír¬
vasváriban és Hodászon is hasonló lakáskörülményeket találtunk, a
hagyományos, Nyírségben elterjedt építkezés nyomait fedezhetjük fel.
A terepmunkák során készített strukturált interjúk elemzése alapján
kiderült, hogy a Nagyecseden élő magyar közösség emlékezete és a hely¬
történetben jártas interjúalanyok elbeszélése szerint eredetileg a népesség
jelentős része a pákászó életvitel részeként használatos nádkunyhókban
élhetett az Ecsedi-tó lecsapolását megelőzően. Az emlékezetben és a lokális
tudatba beépült emlékképnek a kortárs nagyecsedi történeti identitás ala¬
kulásában is szerepe van. Ahogy ez más vidéki magyarországi települése¬
ken gyakori jelenség, úgy Nagyecseden is megfigyelhető, hogy a távoli
múlt, és az azzal kapcsolatos képzetek fontos hatást gyakorolnak a jelenben
formálódó lokális történeti tudatra. Így van ez Nagyecseden is, ahol az egy¬
kori jellegzetesnek ítélt lápi kultúrára jellemző természetközeli és kezdet¬
leges épített kultúrát reprezentáló nádkunyhó a helytörténeti gyűjtemény
kiemelt installációja. A gyűjtemény részeként az imázs-konstrukciós gya¬
korlat olyan mintájára láthatunk példát, amely a település történelmi múlt¬
ját és kiemelkedő eseményeit bemutató forrásanyag mellett a település arcu¬
latát is folyamatosan aktualizálja, ugyanakkor a helyben található hiteles
és egyedülálló jellegzetességeit kihasználva formálja a helyiek és a látoga¬
tók a település múltjára vonatkozó elképzeléseit. A Berey József Helytörté¬
neti Gyűjtemény a lokális hagyományvilág különböző rétegeit teszi látha¬
tóvá, és ebben az egykori lápi kultúra és az ezt ismertető kiállítás fontos
identitáserősítő, kultúraközvetítő és lokális közösségépítő szerepet tölt be.
A gyűjtemény fontos részét képezi Az Ecsedi-láp világa elnevezésű néprajzi
kiállítás, ami a lápi tárgyi és szellemi kultúra legfőbb elemeinek bemuta¬