Oldal 66 [66]
OCR
64 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG Hodász lakónépességét tekintve a 14 éven aluliak aránya 19996, az időskorúaké 129, az aktív korúak a település népességének 6990-át teszik ki. A település népességének gazdasági aktivitására a 2011-es népszámlálási adatok alapján jellemző, hogy az itt élő munkaképes korúak 6890-a foglalkoztatott. Ez az arányszám a megye települési átlagához viszonyítva is igen alacsony, bár az eltérések nagymértékűek a falvak fekvésének és forgalmi helyzetének függvényében: megyei szinten a foglalkoztatottak aránya 82%. A munkanélküliek aránya szintén magas, a hodászi aktív korú népesség 32%-a, ami a megyei 1890-os aránynál — önmagában ez az arányszám is jóval magasabb az országos átlagnál, ami 2011-ben 5,72%-ot jelentett — is kedvezőtlenebb. Hodász etnikai szempontból multietnikus településnek tekinthető, a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján cigány nemzetiségűnek a lakónépesség 23,9390-a vallotta magát." Napjainkra a település társadalmi viszonyait három etnikai közösség együttélése határozza meg: oláh cigányok, romungrók és magyarok. Számarányuk a polgármesterrel készült interjúban rögzített adatok alapján az alábbiak szerint alakul 2020-ban: a lakónépesség 62-6790-a roma nemzetiségű, míg a lakónépesség 33—3890-a alkotja a magyar közösséget. A lokális cigány közösségen belül megkülönböztetik a cerhári dialektust beszélő oláh cigányokat — szakértői becslés alapján számuk 1200-1300 fő körüli — és a magyar anyanyelvű romungrókat, 800-900 főt. Az itt élő három részközösség három településrészen koncentrálódott: a magyarok a település központjában és az északi részen, az oláh cigányok főleg a keleti településrészen, míg a romungrók többnyire a délnyugati szegregátumban élnek. Nagyobb változásokat a rendszerváltás hozott, ezt követően a két cigány közösségből a település központjába, valamint a vegyes házasságok eredményeként az egymás közösségeibe történő beköltözés fokozatosan terjedt el. Hodász általános statisztikai mutatói, valamint a perifériális helyzete alapján hátrányos helyzetűnek tekinthető. A hátrányos helyzet meghatározza az itt élők lehetőségeit, iskolázottsági mutatóit, valamint a foglalkoztatási lehetőségeit. A tény, hogy a településen napjainkban a roma nemzetiségűek aránya jóval meghaladja az 50%-ot, és az a mutat6, hogy minden tíz született gyermekből nyolc roma származású, előrevetíti, hogy a településen rövid időn belül a magyar lakosok számaránya további drasztikus csökkenésen fog keresztülmenni. 168 KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján. A népesség nemzetiség szerinti megoszlását lásd http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak teruleti 15 (A letöltés dátuma: 2020. 10. 10.)
