Oldal 66 [66]
64 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
Hodász lakónépességét tekintve a 14 éven aluliak aránya 19996, az idő¬
skorúaké 129, az aktív korúak a település népességének 6990-át teszik ki.
A település népességének gazdasági aktivitására a 2011-es népszámlálási
adatok alapján jellemző, hogy az itt élő munkaképes korúak 6890-a foglal¬
koztatott. Ez az arányszám a megye települési átlagához viszonyítva is
igen alacsony, bár az eltérések nagymértékűek a falvak fekvésének és for¬
galmi helyzetének függvényében: megyei szinten a foglalkoztatottak ará¬
nya 82%. A munkanélküliek aránya szintén magas, a hodászi aktív korú
népesség 32%-a, ami a megyei 1890-os aránynál — önmagában ez az arány¬
szám is jóval magasabb az országos átlagnál, ami 2011-ben 5,72%-ot jelen¬
tett — is kedvezőtlenebb.
Hodász etnikai szempontból multietnikus településnek tekinthető, a
KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján cigány nemzetiségűnek a lakó¬
népesség 23,9390-a vallotta magát." Napjainkra a település társadalmi
viszonyait három etnikai közösség együttélése határozza meg: oláh cigá¬
nyok, romungrók és magyarok. Számarányuk a polgármesterrel készült
interjúban rögzített adatok alapján az alábbiak szerint alakul 2020-ban: a
lakónépesség 62-6790-a roma nemzetiségű, míg a lakónépesség 33—3890-a
alkotja a magyar közösséget. A lokális cigány közösségen belül megkü¬
lönböztetik a cerhári dialektust beszélő oláh cigányokat — szakértői becslés
alapján számuk 1200-1300 fő körüli — és a magyar anyanyelvű romungró¬
kat, 800-900 főt. Az itt élő három részközösség három településrészen kon¬
centrálódott: a magyarok a település központjában és az északi részen, az
oláh cigányok főleg a keleti településrészen, míg a romungrók többnyire
a délnyugati szegregátumban élnek. Nagyobb változásokat a rendszervál¬
tás hozott, ezt követően a két cigány közösségből a település központjába,
valamint a vegyes házasságok eredményeként az egymás közösségeibe
történő beköltözés fokozatosan terjedt el.
Hodász általános statisztikai mutatói, valamint a perifériális helyzete
alapján hátrányos helyzetűnek tekinthető. A hátrányos helyzet meghatá¬
rozza az itt élők lehetőségeit, iskolázottsági mutatóit, valamint a foglalkoz¬
tatási lehetőségeit. A tény, hogy a településen napjainkban a roma nem¬
zetiségűek aránya jóval meghaladja az 50%-ot, és az a mutat6, hogy
minden tíz született gyermekből nyolc roma származású, előrevetíti, hogy
a településen rövid időn belül a magyar lakosok számaránya további drasz¬
tikus csökkenésen fog keresztülmenni.
168 KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján. A népesség nemzetiség szerinti megosz¬
lását lásd http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak teruleti 15 (A letöltés dátuma:
2020. 10. 10.)