Oldal 64 [64]
62 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
örökségének, ami a kulturális, szimbolikus és a szegregátumban megnyil¬
vánuló fizikai elkülönítés egyik rejtett ideológiai hivatkozási alapja."
Nyírvasvári település népességének társadalmi viszonyait a három
etnikai részközösség együttélése határozza meg, bár már a részközössé¬
gek számának pontos meghatározása is külön magyarázatra szorul." Leg¬
nagyobb arányban a törzslakos magyarok élnek a községber, és a helyi
emlékezet szerint az oláh cigány közösség a 19. század második nagyobb
bevándorlási hullám során, az 1860-as években költözhetett a településre.
, Az oláh cigányok éltek itt legelőször a magyarok között. A nagyapám apja.
Amikor Kárpátaljáról jöttek, itt telepedtek le. Csak két fiútestvér volt. Ugye ők
kerültek ide, a Kárpát-medencéből. Az egyik itt telepedett le, a másik Nyírbél¬
teken. És ennek is egy nagy családja volt, meg annak is egy nagy családja volt.
Tulajdonképpen itt három nagy cigány család volt: kezdetben itt Balogok, Ros¬
tások és Rézművesek voltak. "5
A harmadik helyi etnikai csoport a romungró közösség, akik a helyiek
elbeszélései alapján Nyírbátorból költöztek ki, a "60-as évek elején.
Akik ide kerültek romungrók, ők nem fajtiszta romungrók voltak, mert be¬
nősültek, beházasodtak, volt, aki oláh cigányt vett el, és akkor így, keveredtek,
magyarral is. Azért is jöttek ide Nyirpilisröl, Nyirbatorböl a Kossuth utca végén
lévő vályoggödörbe, hogy vályogot vessenek el. Abból csinálták a falakat."
A közösségi emlékezet szerint az 1960-as évek végéig két-három beás csa¬
lád is lakott Nyírvasváriban, de elköltözésüket követően beások nem élnek
a településen. Beások az Eszak-Alföldön eleve csak kisebb számban tele¬
19 Az együttélési folyamatok részletes vizsgálatára későbbi fejezetben kerül sor.
19 Az etnoním használata már önmagában is a különbségtétel olyan meghatározó
következményekkel járó gyakorlata, ami a szembeállítás logikája szerint a , cigá¬
nyokat" kizárja a , magyarok" közösségéből. Az etnikai önmegkülönböztetés a ki¬
sebbség részéről és az etnikai megkülönböztetés a többség részéről az etnoním
használati módjában és jelentésében kölcsönösen alkalmazott eljárás. A kortárs
antropológiai szemléletű cigánykutatásokban a megnevezés problémájának kérdé¬
sét a hazai szakirodalomban Kovai Cecília dolgozta ki figyelemreméltó módon. Lásd
bővebben Kovai 2017.
Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019. A beköltö¬
zés pontos időpontjára vonatkozó dokumentum nem áll rendelkezésre, csak
hozzávetőleges következtetéssel állapítható meg a közösség emlékezetében őrzött
ismeretek alapján.
16 Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019.
16
m