Page 62 [62]
OCR
60 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG szereznek középfokú végzettséget vagy rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel. A településen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya azonban folyamatosan csökken, ugyanis a diplomát szerzők körében egyre gyakoribb az elvándorlás." A településen alapvető nevelési-oktatási közintézmények működnek, a Biztos Kezdet Gyermekház, óvoda és általános iskola. Emellett kiépült a községi szintű szolgáltató infrastruktúra alapvető intézményhálózata: posta, könyvtár, emlékház, faluház, egészségház, szociális és gondozási központ is üzemel. A foglalkoztatási viszonyokat, valamint az önkormányzat mozgásterét a befizetett iparűzési adóval előmozdítani képes vállalkozások száma alacsony. Nyírvasváriban mindössze két üzem működik, egy faipari vállalat és egy bababútort gyártó cég. Mindkét vállalat a helyi arányokat tekintve jelentős létszámú lakost foglalkoztat. A fő munkaadó jelenleg az önkormányzat, ami a közmunkaprogram keretében nagyszámú helyi polgárt, az aktív korú népesség 13,7790-át foglalkoztatja." A foglalkoztatási helyzet alakulását alapvetően befolyásolja a településtől 5 km-re található Nyírbátor, ahol az elmúlt években kiépült ipari park jelentősebb munkaerőt foglalkoztat a vonzáskörzetéhez tartozó településekről. A munkanélküliek aránya a polgármester elmondása szerint magas, bár erre vonatkozó pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor véleménye szerint ennek legfőbb oka - ahogy fogalmaz -— a motiváció és a , dolgozni akarás" hiánya." A vallásnak és a vallási kultúrának, általában az egyházak aktivitásának a vidéki perifériális kistelepülések jelentős részének az életére, ezen túl is az együttélésre gyakorolt hatása döntő fontosságú lehet. Így van ez Nyírvasváriban is, ahol a három történelmi egyház - a főtéren található a görögkatolikus és a református templom, az általános iskola szomszédsákolába történő továbblépéshez. A javulást tükröző statisztikák ellenére a befejezetlen általános iskolával rendelkezők többsége még mindig a hátrányos helyzetű országrészek cigány népességéből kerül ki. (Forray-Híves 2013: 494—496.) 51 Saját gyűjtés: interjú a polgármesterrel, Nyírvasvári, 2019. Nyírvasváriból az elvándorlás elsősorban tanulmányi jellegű, ami azt jelenti, hogy a fiatalok a felsőoktatásba történő belépésüket követően és a végzés után már egyáltalán nem térnek vissza a településre. A jelenség teljes mértékben összhangban áll a hasonló adottságú települések folyamataival, aminek elsősorban a munkalehetőséget jelentő intézményhiány és a megélhetést biztosító vállalatok hiánya az oka. (Vö. Cegledi-Nyüsti 2011: 173-207.) 152 2019. első negyedévében összesített adatok alapján. Forrás: Nyírvasvári HEP 153 2019-ben a közfoglalkoztatottak száma Nyírvasváriban 165 fő. (Saját gyűjtés: interjú a polgármesterrel, Nyírvasvári, 2019.)
