Oldal 62 [62]
60 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
szereznek középfokú végzettséget vagy rendelkeznek valamilyen szakké¬
pesítéssel. A településen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
azonban folyamatosan csökken, ugyanis a diplomát szerzők körében egyre
gyakoribb az elvándorlás."
A településen alapvető nevelési-oktatási közintézmények működnek,
a Biztos Kezdet Gyermekház, óvoda és általános iskola. Emellett kiépült a
községi szintű szolgáltató infrastruktúra alapvető intézményhálózata:
posta, könyvtár, emlékház, faluház, egészségház, szociális és gondozási
központ is üzemel.
A foglalkoztatási viszonyokat, valamint az önkormányzat mozgásterét
a befizetett iparűzési adóval előmozdítani képes vállalkozások száma ala¬
csony. Nyírvasváriban mindössze két üzem működik, egy faipari vállalat
és egy bababútort gyártó cég. Mindkét vállalat a helyi arányokat tekintve
jelentős létszámú lakost foglalkoztat. A fő munkaadó jelenleg az önkor¬
mányzat, ami a közmunkaprogram keretében nagyszámú helyi polgárt,
az aktív korú népesség 13,7790-át foglalkoztatja." A foglalkoztatási hely¬
zet alakulását alapvetően befolyásolja a településtől 5 km-re található Nyír¬
bátor, ahol az elmúlt években kiépült ipari park jelentősebb munkaerőt
foglalkoztat a vonzáskörzetéhez tartozó településekről.
A munkanélküliek aránya a polgármester elmondása szerint magas,
bár erre vonatkozó pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre,
ugyanakkor véleménye szerint ennek legfőbb oka - ahogy fogalmaz -— a
motiváció és a , dolgozni akarás" hiánya."
A vallásnak és a vallási kultúrának, általában az egyházak aktivitásá¬
nak a vidéki perifériális kistelepülések jelentős részének az életére, ezen
túl is az együttélésre gyakorolt hatása döntő fontosságú lehet. Így van ez
Nyírvasváriban is, ahol a három történelmi egyház - a főtéren található a
görögkatolikus és a református templom, az általános iskola szomszédsá¬
kolába történő továbblépéshez. A javulást tükröző statisztikák ellenére a befejezet¬
len általános iskolával rendelkezők többsége még mindig a hátrányos helyzetű
országrészek cigány népességéből kerül ki. (Forray-Híves 2013: 494—496.)
51 Saját gyűjtés: interjú a polgármesterrel, Nyírvasvári, 2019. Nyírvasváriból az elván¬
dorlás elsősorban tanulmányi jellegű, ami azt jelenti, hogy a fiatalok a felsőoktatásba
történő belépésüket követően és a végzés után már egyáltalán nem térnek vissza a
településre. A jelenség teljes mértékben összhangban áll a hasonló adottságú telepü¬
lések folyamataival, aminek elsősorban a munkalehetőséget jelentő intézményhiány
és a megélhetést biztosító vállalatok hiánya az oka. (Vö. Cegledi-Nyüsti 2011: 173-207.)
152 2019. első negyedévében összesített adatok alapján. Forrás: Nyírvasvári HEP
153 2019-ben a közfoglalkoztatottak száma Nyírvasváriban 165 fő. (Saját gyűjtés: inter¬
jú a polgármesterrel, Nyírvasvári, 2019.)