Oldal 59 [59]
OCR
A kutatás színtereinek általános bemutatása ? 57 ményezett. A nagyecsedi romungró közösség lélekszáma szakértői becslésre alapozva 1200 fő körül lehet." Nagyecsed másik cigány társadalma a helyiek elnevezésében a Szállásvég, a Kertalja és a Berekoldal területeken telepedtek le a bevándorlást követően. Számukat a helyiek és a szakértői becslés egyaránt 4—500 fő közé sorolják. Sajátos kultúrával jellemezhető zárt és markáns közösséget alkottak, és nem érintkeztek a helyi romungró lakosokkal. Az elkülönülést megkönnyítette, hogy a település két külön részében éltek: az oláh cigányok a ,hídon erre", míg a magyar cigányok a , hídon arra" laktak. A helyiek nyelvhasználatában alkalmazott fordulat a települést ketté szelő Kraszna hídjához képest lokalizálja azt, hogy ki hol él. A , hídon arra" egyértelműen a helyi lokalizációs gyakorlatban utal a romungrók perifériális helyzetére. A "70-es évekig fennmaradt szigorúan zárt és elkülönülő etnikai csoportszerveződés a külső gazdasági hatásoknak köszönhetően változott meg. Amíg a férfiak a helyi munkalehetőségek híján Pestre jártak dolgozni és jellemzően az építőiparban helyezkedtek el, addig az asszonyok a gyerekekkel otthon maradtak és háztartásbeliként tevékenykedtek. Így a gyermeknevelés és a háztartás vezetése mellett az állatok ellátása is az asszonyok feladata volt. Nagyecseden a többségi magyar közösség mellett az oláh cigányok mezőgazdasági aktivitása figyelemreméltó volt. Sokan közülük jellemzően szarvasmarhát és sertéseket — elsősorban eladásra —, valamint lábasjószágot tartottak. A politikai rendszerváltást követően a kötelező munkavállalás megszűnésével számosan vállalkozásokba fogtak, de a munkaerő-piaci kihívásoknak a közösség többsége csak nehezen tudott megfelelni. Az oláh cigányok esetében az alacsony iskolázottsági mutatók, valamint a kapcsolati és a gazdasági tőkehiány a legfontosabb tényezők abban, hogy csak kevesen tudtak vállalkozóként , megkapaszkodni". A bejárás alapján a település általános képének leírásához hangsúlyosan hozzátartozik a romák etnikai közösségeinek térbeli elkülönülése és az ennek alapján kirajzolódó különbségek. A településen a kétezres évek elején még öt szegregátum volt található, ahol a lakosság 32990-a él életvitelszerűen.§ Igaz, Nagyecsed egyik még a rendszerváltás időszakában is sűrűn lakott szegregátuma a Berekoldal, ahol jellemzően oláh cigányok éltek, mára már szinte elnéptelenedett, és csupán néhány lakásban láthatunk arra utaló jeleket, hogy ott életvitelszerűen élnek még. 13 Pontos statisztikai kimutatásra a folyamatos ki- és beköltözések miatt nincs lehetőség. 4 Ez az arány 2001-es adatokat mutat. Forrai 2012. A terepmunka során felvett adatokból és megfigyelésekből következtethetünk arra, hogy egyre több ember költözik ki a szegregátumokból.
