Seite 59 [59]
A kutatás színtereinek általános bemutatása ? 57
ményezett. A nagyecsedi romungró közösség lélekszáma szakértői becs¬
lésre alapozva 1200 fő körül lehet."
Nagyecsed másik cigány társadalma a helyiek elnevezésében a Szál¬
lásvég, a Kertalja és a Berekoldal területeken telepedtek le a bevándorlást
követően. Számukat a helyiek és a szakértői becslés egyaránt 4—500 fő közé
sorolják. Sajátos kultúrával jellemezhető zárt és markáns közösséget alkot¬
tak, és nem érintkeztek a helyi romungró lakosokkal. Az elkülönülést meg¬
könnyítette, hogy a település két külön részében éltek: az oláh cigányok a
,hídon erre", míg a magyar cigányok a , hídon arra" laktak. A helyiek
nyelvhasználatában alkalmazott fordulat a települést ketté szelő Kraszna
hídjához képest lokalizálja azt, hogy ki hol él. A , hídon arra" egyértelműen
a helyi lokalizációs gyakorlatban utal a romungrók perifériális helyzetére.
A "70-es évekig fennmaradt szigorúan zárt és elkülönülő etnikai cso¬
portszerveződés a külső gazdasági hatásoknak köszönhetően változott
meg. Amíg a férfiak a helyi munkalehetőségek híján Pestre jártak dolgozni
és jellemzően az építőiparban helyezkedtek el, addig az asszonyok a gye¬
rekekkel otthon maradtak és háztartásbeliként tevékenykedtek. Így a gyer¬
meknevelés és a háztartás vezetése mellett az állatok ellátása is az asszo¬
nyok feladata volt. Nagyecseden a többségi magyar közösség mellett az
oláh cigányok mezőgazdasági aktivitása figyelemreméltó volt. Sokan közü¬
lük jellemzően szarvasmarhát és sertéseket — elsősorban eladásra —, vala¬
mint lábasjószágot tartottak. A politikai rendszerváltást követően a köte¬
lező munkavállalás megszűnésével számosan vállalkozásokba fogtak, de
a munkaerő-piaci kihívásoknak a közösség többsége csak nehezen tudott
megfelelni. Az oláh cigányok esetében az alacsony iskolázottsági mutatók,
valamint a kapcsolati és a gazdasági tőkehiány a legfontosabb tényezők
abban, hogy csak kevesen tudtak vállalkozóként , megkapaszkodni".
A bejárás alapján a település általános képének leírásához hangsúlyo¬
san hozzátartozik a romák etnikai közösségeinek térbeli elkülönülése és
az ennek alapján kirajzolódó különbségek. A településen a kétezres évek
elején még öt szegregátum volt található, ahol a lakosság 32990-a él élet¬
vitelszerűen.§ Igaz, Nagyecsed egyik még a rendszerváltás időszakában
is sűrűn lakott szegregátuma a Berekoldal, ahol jellemzően oláh cigányok
éltek, mára már szinte elnéptelenedett, és csupán néhány lakásban látha¬
tunk arra utaló jeleket, hogy ott életvitelszerűen élnek még.
13 Pontos statisztikai kimutatásra a folyamatos ki- és beköltözések miatt nincs lehetőség.
4 Ez az arány 2001-es adatokat mutat. Forrai 2012. A terepmunka során felvett ada¬
tokból és megfigyelésekből következtethetünk arra, hogy egyre több ember költözik
ki a szegregátumokból.