OCR Output

Az akkulturáció a kortárs hagyományvizsgálatokban ® 51

megfigyelhető következményeit hat szempont szerint értelmezte. Modell¬
jében az akkulturációs helyzetet a migrációs eseményhez köti, vagyis az
akkulturálódó csoport lakóhelyváltozásával előálló következményként
kezeli. Berry szempontjai a következők: 1. fizikai változás, ami az új kör¬
nyezet adottságaiból (épület, népsűrűség, urbanizáció stb.) származik;
2. biológiai változások (táplálkozás és betegségek); 3. politikai változás
(többnyire a nem domináns bevándorló közösség autonómiájának csök¬
kenése); 4. gazdasági változás (új foglalkozás és megélhetési formák meg¬
jelenése); 5. kulturális változások (nyelv, vallás, nevelési normák váltása);
6. csoporton belüli és csoportközi személyes és közösségi kapcsolatok
átalakulása. Az akkulturációs folyamat következményeinek az egyén szint¬
jén megfigyelhető szempontjai Berry szerint a következők: 1. számos pszi¬
chológiai változás (értékrend, attitűdök, képességek és motivációk átala¬
kulása); 2. identitásváltás (személyes és etnikai identitás); 3. csoporton
belüli attitűdök és életstílus preferenciák megváltozása.

Az akkulturációs folyamat mindkét szinten megmutatkozó sajátos¬
sága, hogy az adaptációs késztetettség fokozatos megnövekedését vonja
magával, ezért a szakirodalomban gyakori, hogy a két eseményt egy¬
mástól logikailag nem elválasztható jelenségként kezelik." Az akkultu¬
rációs helyzet adaptációra kényszerítő hatásként teljesül ki, ami végül
asszimilációt eredményez."

A kutatási színtér a Nyírség olyan települései, amelyek több etnikai
közösség együttélésének nyújtanak keretet. Itt az együttélés eredménye¬
ként megfigyelhető akkulturációs folyamatok számos etnikus jelenséggel
keverednek. Azok a társadalomtudományi kutatások, amelyek az akkul¬
turációt az etnikai csoportok interakciójának vizsgálatával kapcsolják
össze, szintén több fontos problémakörre is felhívják a figyelmünket. Ebben
az esetben is az egyik alapvető kérdés az, hogy a kulturális-társadalmi
érintkezés következményei az individuumra vagy az egész csoport műkö¬

122 Berry 1992.

13 Az egyén idegen kulturális csoportba kerülését követő akkulturációs folyamatok
elemzése során Berry megállapítja, hogy az adaptáció, a környezethez történő al¬
kalmazkodás minősége függ az akkulturációs stressz intenzitásától, ami hatást
gyakorol magára a folyamat jellemzőire is. Sam-Berry 2010: 473.

24 Az asszimiláció, a szociokulturális hasonulás időben kibontakozó folyamatának az
értekezéshez kapcsolható elméleti részleteit a tanulmányozott települések etnikai
részközösségeinek együttélési kapcsolatait tárgyaló második nagyfejezetben vizs¬
gáljuk. A magyar nyelvű szakirodalomban Milton Gordon 1968-ban megjelent
korszakos munkájának (Assimilation in American Life) a hatására az akkulturációt
általában az asszimiláció kezdeti lépésének tekintik. Vö. Binder 2013: 15-16.