OCR
48 § I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG Keszeg Vilmos szerint ,a hagyományt nem a kultúra- és a társadalomfejlődés egy korábbi korszakából fennmaradt reliktumokra vonatkoztathatjuk, hanem a környezetben, a kultúra használóitól informális módon átvett, a mindennapi életben használt tárgyak, ismeretek, gyakorlatok, mentalitás és attitűd megnevezésére" ."5 A hagyomány a közösségben élők szemszögéből meghatározó szerepet játszik a kollektív emlékezet működéséberm, a lokális identitás , termelésében" ezáltal fontos közösségformáló szerepe van." A hagyomány jelenléte emberi közösségek létének feltétele, az élők világában egyedül emberi közösségek sajátja, amennyiben ezek élettevékenységét a genetikai kódokban rögzített programokon túl olyan szimbolizált jelrendszerek irányítják (pl. a nyelv), amelyek a megtanulás-elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú (szociális, etnikus) közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését. "7 A néprajz tudományterület a hagyomány definícióját több módon is csoportosította. Megkülönböztetés alapja lehet a benne részt vevők száma szerint (egyéni és közösségi), a befogadás iránya szerint (aktív és passzív), és a továbbélés mikéntje, célja szerint (survival és revival). Ez utóbbi csoportosítás a jelen elemzés alapjául szolgáló kutatás során is fontos szerepet kapott. A survival vagy nevezzük a hagyomány csökevényszerű továbbélésének módja arra utal, hogy a tovább élő kulturális elemek az eredeti céljukat megtartva, ugyanakkor annak csak bizonyos részét továbbadva érhetőek tetten a kortárs viszonyok között. Míg a revival fogalma az újjáéledés, újjáélesztés formájaként a hagyomány eredeti céljától függetlenül, külső hatásra születik újjá, de betöltve annak eredeti célját, miszerint a hagyomány képes a kortárs viszonyok közötti közösségszerveződésre, és az egyének mindennapi életének a befolyásolására. Az elemzés során a szellemi és a tárgyi kultúra elemeit, hagyományait szintén differenciálva elemezzük, kiemelve azokat a gyűjtéseket, amelyek az etnikai részközösségek önmeghatározását elősegítik, illetve etnikus tartalommal bírnak. 15 Jakab-Vajda (szerk.) 2016: 24. 116 A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározásában a hagyományt a , kultúra grammatikájaként" említi, ami arra utal, hogy etnográfiai szempontból bármely emberi közösség létezésének előfeltétele. Vö. Ortutay (főszerk.) 1979: 393. 17 A hagyomány fogalmának leírását lásd Ortutay (föszerk.) 1979: 393.