Oldal 50 [50]
48 § I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
Keszeg Vilmos szerint
,a hagyományt nem a kultúra- és a társadalomfejlődés egy korábbi korszakából
fennmaradt reliktumokra vonatkoztathatjuk, hanem a környezetben, a kultúra
használóitól informális módon átvett, a mindennapi életben használt tárgyak,
ismeretek, gyakorlatok, mentalitás és attitűd megnevezésére" ."5
A hagyomány a közösségben élők szemszögéből meghatározó szerepet
játszik a kollektív emlékezet működéséberm, a lokális identitás , termelésé¬
ben" ezáltal fontos közösségformáló szerepe van."
A hagyomány jelenléte emberi közösségek létének feltétele, az élők világában egye¬
dül emberi közösségek sajátja, amennyiben ezek élettevékenységét a genetikai kó¬
dokban rögzített programokon túl olyan szimbolizált jelrendszerek irányítják (pl. a
nyelv), amelyek a megtanulás-elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú
(szociális, etnikus) közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését. "7
A néprajz tudományterület a hagyomány definícióját több módon is cso¬
portosította. Megkülönböztetés alapja lehet a benne részt vevők száma
szerint (egyéni és közösségi), a befogadás iránya szerint (aktív és passzív),
és a továbbélés mikéntje, célja szerint (survival és revival). Ez utóbbi cso¬
portosítás a jelen elemzés alapjául szolgáló kutatás során is fontos szerepet
kapott. A survival vagy nevezzük a hagyomány csökevényszerű tovább¬
élésének módja arra utal, hogy a tovább élő kulturális elemek az eredeti
céljukat megtartva, ugyanakkor annak csak bizonyos részét továbbadva
érhetőek tetten a kortárs viszonyok között. Míg a revival fogalma az újjá¬
éledés, újjáélesztés formájaként a hagyomány eredeti céljától függetlenül,
külső hatásra születik újjá, de betöltve annak eredeti célját, miszerint a
hagyomány képes a kortárs viszonyok közötti közösségszerveződésre, és
az egyének mindennapi életének a befolyásolására.
Az elemzés során a szellemi és a tárgyi kultúra elemeit, hagyományait
szintén differenciálva elemezzük, kiemelve azokat a gyűjtéseket, amelyek
az etnikai részközösségek önmeghatározását elősegítik, illetve etnikus
tartalommal bírnak.
15 Jakab-Vajda (szerk.) 2016: 24.
116 A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározásában a hagyományt a , kultúra grammati¬
kájaként" említi, ami arra utal, hogy etnográfiai szempontból bármely emberi kö¬
zösség létezésének előfeltétele. Vö. Ortutay (főszerk.) 1979: 393.
17 A hagyomány fogalmának leírását lásd Ortutay (föszerk.) 1979: 393.