Seite 48 [48]
46 § I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
adottságként és pozitív értékképzetként felfogó értelmezői beállítódás fel¬
adása. A kortárs társadalomtudományi és kulturális antropológiai meg¬
közelítésben elsősorban azt tanulmányozzák, hogy tagjai miként képzelik
el közösségeiket és hogyan értelmezik azokat."" A közösségkutatások
középpontjába kerültek az etnicitás, a lokális hatalmi viszonyok, a nemi
szerepek, a közpolitikák és tágabb értelemben vett közép-európai régiónk¬
ban a szegénység témái."
Kutatási tapasztalataim és terepkutatási eredményeim alapján azonban
az újabb közösségvizsgálatok témáinak fenti felsorolása — amelyeknek
egyébként elsődleges és ideális színterei a vidéki lokális társadalmak —
kiegészíthető egy további fontos szemponttal. A hagyomány alakzatainak
szerepe a kortárs vidéki lokális közösségfolyamatokban annak ellenére
fontos összefüggés, hogy a falvakban élő egykori parasztság helyén élő
mai társadalmi csoportok a kiterjedt modernizációs hatások eredmé¬
nyeként végbement akkulturáció miatt már legfeljebb részlegesen vannak
birtokában lokális hagyományaiknak. A kortárs vidéki és különösen a peri¬
fériális multietnikus közösségek együttélési viszonyaiban a hagyomány¬
készlet és annak beépülése a mindennapi együttélés személyközi, valamint
csoportközi viszonyaiba fontos tényező maradt."
Ennek az a jelentősége, hogy a magyar néprajztudomány a tárgyát már
kialakulásának időszakában, a 19. század közepén a néphagyomány fogal¬
mának keretei között fedezte fel és tevékenységét ennek megértésére szen¬
telte." A hagyomány fogalma összetett és több tudományterületen is
tanulmányozott kérdés, de rendelkezésre áll a hagyománynak egy olyan
általános megközelítése, amely a kifejezés által felölelt jelenségek a társa¬
dalom működésében játszott szerepére mutatnak rá.
A hagyomány (tradíció) a kifejezés eredeti értelme szerint valamely
meghatározott normarendszer korszakról korszakra történő továbbadá¬
16 A kulturális antropológiában a közösségek újabb szemléletű vizsgálatának kibontako¬
zásához Clifford Geertz munkássága rendkívül fontos hozzájárulást jelentett. A sűrű
leírás módszertani jelentőségű szemléleti fordulata és a Local Knowledge című 1983-ban
megjelent kötet látásmódja a közösségek vizsgálatát új összefüggésbe helyezte.
107 Vö. Kovács 2007: 7-11.
15 A cigányok etnográfiai értékű hagyománykészletének tanulmányozása mint a több¬
ségi társadalommal való együttélés értelmezésének központi szempontja a hazai
kutatásokban régre nyúlik vissza. Az összefüggést jól példázza Michael Stewart
vizsgálata, amely a , harangosi" cigány közösség és a többségi magyar társadalom
együttélésének jellemzőit éppen a cigányság sajátos — részben archaikus elemeket
felvonultató — kultúrájára vezeti vissza. Stewart 1994.
19 Kósa 2001: 16-17.