Page 46 [46]
OCR
44 6 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG A magyarországi romungró cigány közösseg közel 80%-a magyar anyanyelvű." A romungrókat magyar cigánynak, muzsikus cigánynak is nevezik, utalva arra, hogy sokan közülük hagyományosan zenei szolgáltatásból éltek. Az országba az első nagyobb bevándorló hullám nyomán érkeztek a 14. századtól kezdve folyamatosan. A kárpáti cigányok anyanyelvként túlnyomó többségben a magyart beszélik, ami azt jelzi, hogy legkorábban e cigány közösség nyelvi asszimilációja ment végbe." A kutatási színtér településein a romungró csoportok korábban telepedtek meg, mint az oláh cigány közösségek." Ahogy általában az ország más térségeiben, a Nyírségben is jellemző, hogy a romungró közösségek a többségi társadalommal kialakult hosszabb együttélési idő következményekért eredeti szokásaikat és kulturális hagyományaikat nagyrészt elveszítették. Elsősorban az életmód, az értékrend és a helyi társadalom szerkezeti működési sajátosságai alapján feltűnő különállás, valamint a fizikai szegregáció és az ezzel társuló társadalmi perifériális helyzet alapján jellemezhető lokális cigány csoportokat alkotnak. A lokális társadalmak együttélési kapcsolataiban és az ezt meghatározó közösségfolyamatokban az etnikai részközösségek kulturálisan meghatározott életmódja, értékrendje, és mindenekelőtt hagyománya fontos szerepet játszik. A Nyírség cigány közösségeinek néprajza közel sem került olyan mélységben feltárásra, mint az itt élő magyar paraszti közösségek hagyományos kultúrája. A kutatások általában egy-egy település kiragadott etnográfiai sajátosságait elemezték. Így került középpontba a cigánysag tancelete” és mesekulturaja,* de ugyanakkor elmaradt más hagyományterületek módszeres tanulmányozása." A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy település lokális etnikai részközösségeinek az együttélésben, és ezáltal a település kortárs társadalmi folyamataiban a helyi hagyományoknak, valamint az ezeket átalakító akkulturációs folyamatoknak fontos szerepe van. A Kemeny et al. 2004. 5 Jellegzetes foglalkozasaik: a zenész, valyogvetd, szegkovacsok. Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018. 97 Lásd Balázs 1989: 285—304; Balázs 1993. 98 Lásd Erdész 1968; Kovalcsik 1998. 7 A területen élő cigányság néprajzi sajátosságairól az összefoglaló művekben természetesen sok részlet is tárgyalásra került, de a monografikus jellegű feldolgozások száma kevés. 96
