A magyarországi romungró cigány közösseg közel 80%-a magyar anya¬
nyelvű." A romungrókat magyar cigánynak, muzsikus cigánynak is neve¬
zik, utalva arra, hogy sokan közülük hagyományosan zenei szolgáltatás¬
ból éltek. Az országba az első nagyobb bevándorló hullám nyomán
érkeztek a 14. századtól kezdve folyamatosan. A kárpáti cigányok anya¬
nyelvként túlnyomó többségben a magyart beszélik, ami azt jelzi, hogy
legkorábban e cigány közösség nyelvi asszimilációja ment végbe." A kuta¬
tási színtér településein a romungró csoportok korábban telepedtek meg,
mint az oláh cigány közösségek."
Ahogy általában az ország más térségeiben, a Nyírségben is jellemző,
hogy a romungró közösségek a többségi társadalommal kialakult hosszabb
együttélési idő következményekért eredeti szokásaikat és kulturális hagyo¬
mányaikat nagyrészt elveszítették. Elsősorban az életmód, az értékrend és
a helyi társadalom szerkezeti működési sajátosságai alapján feltűnő külön¬
állás, valamint a fizikai szegregáció és az ezzel társuló társadalmi perifé¬
riális helyzet alapján jellemezhető lokális cigány csoportokat alkotnak.
A lokális társadalmak együttélési kapcsolataiban és az ezt meghatározó
közösségfolyamatokban az etnikai részközösségek kulturálisan meghatá¬
rozott életmódja, értékrendje, és mindenekelőtt hagyománya fontos szere¬
pet játszik. A Nyírség cigány közösségeinek néprajza közel sem került
olyan mélységben feltárásra, mint az itt élő magyar paraszti közösségek
hagyományos kultúrája. A kutatások általában egy-egy település kiraga¬
dott etnográfiai sajátosságait elemezték. Így került középpontba a cigány¬
sag tancelete” és mesekulturaja,* de ugyanakkor elmaradt más hagyo¬
mányterületek módszeres tanulmányozása." A kutatási tapasztalatok azt
mutatják, hogy egy-egy település lokális etnikai részközösségeinek az
együttélésben, és ezáltal a település kortárs társadalmi folyamataiban a
helyi hagyományoknak, valamint az ezeket átalakító akkulturációs folya¬
matoknak fontos szerepe van.
A Kemeny et al. 2004.
5 Jellegzetes foglalkozasaik: a zenész, valyogvetd, szegkovacsok.
Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018.
97 Lásd Balázs 1989: 285—304; Balázs 1993.
98 Lásd Erdész 1968; Kovalcsik 1998.
7 A területen élő cigányság néprajzi sajátosságairól az összefoglaló művekben termé¬
szetesen sok részlet is tárgyalásra került, de a monografikus jellegű feldolgozások
száma kevés.