Oldal 43 [43]
OCR
Általános összefüggések + 41 A kiválasztott kutatási színtér esetében a népesség etnikai besorolásánál a demográfiai növekedés és a gyakori szegregált, tehát fizikailag elkülönült roma közösségek feltűnő jelenléte mellett egy további szempontot is figyelembe kell venni. A vegyes házasságok, a magyar és cigány származású párok által alapított családok száma a térségben a kutatási tapasztalatok szerint egyre nagyobb. A téma vizsgálatával kapcsolatban rendelkezésre álló szakirodalom általános és régióspecifikus értelemben is csekély. Az azonban kijelenthető, hogy más magyarországi etnikai közösségekkel összevetésben a cigány családok etnikai homogenitása kiemelkedő. A kutatási térségünk esetében a cigány népesség azonosításának kérdéseit összefoglalva kijelenthető, hogy az össznépességen belüli számarány demográfiai okokra visszavezethető növekedése, a szegregáció kiterjedése, valamint a cigány-magyar vegyes házasságok a hátrányos helyzetű térségekre jellemző sajátosságai azt mutatják, hogy a cigányság integrációja a rendszerváltást követően tovább lassult. Látható tehát, hogy a cigányság meghatározására napjainkban sem áll rendelkezésre egységes definíció. A jelen elemzés alapját szolgáló kutatás során az alábbiak szerint került meghatározásra, hogy kit tekintünk cigánynak. Egyrészt a személyek szintjén végzett kutatás és elemzés során cigány az, aki a vizsgálat időpontjában etnikai származását valamely hazai cigány csoportba tartozónak vallja. Az etnikai önbesorolás alapján történt az azonosítása és az elemzése azon személyeknek, akiket a helyi társadalom attitűdvizsgálata során a kutatásba bevontunk. A közösség szintjén pedig azokat tekintettük cigánynak - elfogadva a Kemény János és kutatótársai által kidolgozott megközelítést —, akiket a külső saját környezetük különböző ismertetőjegyeik és az együttélés tapasztalata alapján cigánynak tekint." 8° Országos összehasonlításban a vegyes házasságok és az asszimiláció közötti kapcsolatot még a 2001. évi népszámlálási adatokra vonatkozóan Tóth Ágnes és Vékás János dolgozta fel. A magyarországi cigányok esetében ekkor a cigány házastársak aránya elérte a 7290-ot, azonban a fejlettebb térségekben az arány 6096, míg a fejletlenebb, leszakadó térségekben 8096 volt. A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a lemaradó kistérségekben a zárt és szegregált cigány közösségek hátrányos helyzetének változásában a vegyes házasságok kisebb szerepet játszanak. Vö. TöthVékás 2008: 334—336. Utóbbi definíció megalkotásához alapul vettük a Pénzes és munkatársai csoportazonosítását. Pénzes et al. 2018. 84
