Oldal 40 [40]
38 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
tudja végezni a besorolást." Ezen kutatások egyik legfőbb problémája a
szegénység etnicizálódásának kérdésköre, ami azt jelenti, hogy az etnikai
származás meghatározását befolyásoló szemponttá válik az egyén vagy a
csoport szocioökonómiai státusza. A jelenségre a hazai szakirodalomban
Janky Béla mutatott rá, aki a tartós szegénység koncentrálódását az etni¬
kai értelemben romák által legnagyobb számban lakott térségekben azo¬
nosította."? Mindez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk a sztereotip szem¬
léletünknek engedve a cigány közösség tagjává sorolni a szegénységben
élőket. Ennek eredménye, hogy a cigányság számának pontos meghatá¬
rozása nem mutat egzakt eredményeket. A vonatkozó szegénységkutatá¬
sok igazolják, hogy a magyarországi szegények számszerű többsége nem
a cigány etnikai közösséghez tartozik." Mindez természetesen nem azt
jelenti, hogy a roma népességen belül a szegények száma az etnikai cso¬
port egészén belül nem volna felülreprezentált a többségi társadalom
vonatkozó arányaival összevetésben. Mindemellett kimutatható egy a
mélyszegénységben élő, kirekesztett roma underclass réteg is.
A Magyarországon élő romák számának meghatározásakor tehát figye¬
lembe kell vennünk a közbeszédben elterjedt szegénység és cigányság
közötti megkülönböztetést, mivel nem minden cigány ember szegény, de
ugyanakkor igaz, hogy a romák többsége Magyarország hátrányos hely¬
zetű, válság sújtotta területein, olyan vidéki, gyakran kistelepülési (szá¬
mos esetben aprófalvas) térségben koncentrálódik, mint amilyen részben
a Nyírség is.
A hazai társadalomtudományi gyakorlatban általánosan elfogadott,
hogy objektív tényezők felállítása mellett — amennyiben léteznek ilyen
objektív kategóriák - sem lehet egyértelműen úgy definiálni a cigány és
nem cigány csoportokat, hogy azok egymást teljesen kizáró kategóriákat
alkossanak.
Ladányi és Szelényi szerint
,az etnikai minősítés ennyire hátrányos társadalmi helyzetű és előítéletesen
került tarsadalmi csoport eseteben »önmagät beteljesitö pröfeciakent« funkcio¬
7 A szakértői becsléssel végzett kortárs kutatások legismertebb példája a Debreceni
Egyetem korábban már hivatkozott vizsgálata.
7 Janky 2014.
5 Magyarországon a jövedelmi szegénységet 2012-ben a népesség 149o-ára becsülték.
Azonban, ha a jövedelmi viszonyok mellett más dimenziókat, a kirekesztettséget,
az anyagi deprivációt és az alacsony munkaintenzitást is figyelembe vesszük, akkor
a magyar társadalom 32,490-át nevezhetjük szegénynek, ami több mint 3 millió
embert jelent. Vö. Bánfalvi 2014.