Page 38 [38]
OCR
36 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG maradtak fenn."A paraszti társadalom átalakulásának folyamata a szocializmus időszakában lett egyre erőteljesebb, bár egyes aspektusai, például a városi-polgári ízlés vagy értékrend megjelenése már a 19. század utolsó harmadában megkezdődött." A hagyományos paraszti kultúra egyes elemei napjainkban a vidéki falusi közösségekben újraélednek. Ezek tanulmányozására és a nyírségi lokális közösségek életében játszott szerepének tisztázására az egyes kutatópontok szintjén az elemzés későbbi szakaszában, a revival hagyományelemek a kortárs közösségfolyamatokban játszott szerepének értelmezésével összefüggésben kerül sor. Összefoglalva, a Nyírségben élő lokális közösségek hagyományos világának átalakulásával a falvak státusza, funkciói és népességi viszonyai is alapvető változásokon mentek keresztül. A parasztság átalakulása mellett a szocializmus időszakától napjainkig meghatározó másik folyamat az az etnodemográfiai fordulat, amelynek eredményekért a cigány népesség lélekszámának és ebből következően társadalmi súlyának a megnövekedése végbement. A cigány közösség helye és szerepe a kutatott térségben: az azonosítás alapkérdései A kutatási színtér, a Nyírség két járásában kiválasztott három vizsgált településen élő cigány etnikai közösségek a helyi társadalmak közösségfolyamataiban és az együttélésben játszott szerepének, valamint az erre hatást gyakorló kulturális sajátosságainak részletes bemutatása előtt fontos a térség roma népességének rövid általános jellemzése. A Nyírségben élő cigányság lehatárolása és társadalomtudományi szempontú megkülönböztetése az együtt élő magyar nyelvű, többségében magyar származású vagy a többségi magyar környezetbe asszimilálódott etnikai csoportoktól - sváb, szlovák - látszólag egyszerű feladat. Ha azonban a definíciós kísérleteket áttekintjük, láthatóvá válik, hogy a témával foglalkozó kutatók között gyakran komoly nézetkülönbség mutatkozik. Első lépésként tisztázni szükséges, hogy mit értünk a cigányság klasszifikációja alatt. Ladányi János és Szelényi Iván"? empirikus kutatásaik alap6 Kósa László a folyamatot globálisan és regionális összefüggéseiben részletesen elemezte a paraszti polgárosodás folyamatait összegző művében. Vö. Kósa 1990. Kósa László a paraszti polgárosulás folyamatát bemutató átfogó művében a Nyirsegröl külön is ejt szöt. Läsd Kösa 1990: 164-172. Ladänyi-Szelenyi 1997. 67 68
