Seite 38 [38]
36 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
maradtak fenn."A paraszti társadalom átalakulásának folyamata a szocia¬
lizmus időszakában lett egyre erőteljesebb, bár egyes aspektusai, például
a városi-polgári ízlés vagy értékrend megjelenése már a 19. század utolsó
harmadában megkezdődött." A hagyományos paraszti kultúra egyes ele¬
mei napjainkban a vidéki falusi közösségekben újraélednek. Ezek tanul¬
mányozására és a nyírségi lokális közösségek életében játszott szerepének
tisztázására az egyes kutatópontok szintjén az elemzés későbbi szakaszá¬
ban, a revival hagyományelemek a kortárs közösségfolyamatokban játszott
szerepének értelmezésével összefüggésben kerül sor.
Összefoglalva, a Nyírségben élő lokális közösségek hagyományos
világának átalakulásával a falvak státusza, funkciói és népességi viszonyai
is alapvető változásokon mentek keresztül. A parasztság átalakulása mel¬
lett a szocializmus időszakától napjainkig meghatározó másik folyamat az
az etnodemográfiai fordulat, amelynek eredményekért a cigány népesség
lélekszámának és ebből következően társadalmi súlyának a megnöveke¬
dése végbement.
A cigány közösség helye és szerepe a kutatott térségben:
az azonosítás alapkérdései
A kutatási színtér, a Nyírség két járásában kiválasztott három vizsgált tele¬
pülésen élő cigány etnikai közösségek a helyi társadalmak közösségfolya¬
mataiban és az együttélésben játszott szerepének, valamint az erre hatást
gyakorló kulturális sajátosságainak részletes bemutatása előtt fontos a tér¬
ség roma népességének rövid általános jellemzése.
A Nyírségben élő cigányság lehatárolása és társadalomtudományi
szempontú megkülönböztetése az együtt élő magyar nyelvű, többségében
magyar származású vagy a többségi magyar környezetbe asszimilálódott
etnikai csoportoktól - sváb, szlovák - látszólag egyszerű feladat. Ha azon¬
ban a definíciós kísérleteket áttekintjük, láthatóvá válik, hogy a témával
foglalkozó kutatók között gyakran komoly nézetkülönbség mutatkozik.
Első lépésként tisztázni szükséges, hogy mit értünk a cigányság klasszifi¬
kációja alatt. Ladányi János és Szelényi Iván"? empirikus kutatásaik alap¬
6 Kósa László a folyamatot globálisan és regionális összefüggéseiben részletesen
elemezte a paraszti polgárosodás folyamatait összegző művében. Vö. Kósa 1990.
Kósa László a paraszti polgárosulás folyamatát bemutató átfogó művében a
Nyirsegröl külön is ejt szöt. Läsd Kösa 1990: 164-172.
Ladänyi-Szelenyi 1997.
67
68