Page 36 [36]
OCR
34 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG végbement hatása, hogy a mezőgazdasági munkahelyek megszűnésével a parasztságnak egy jelentős része a városi-ipari munkahelyeken foglalkoztatott ingázó életmódra állt át." A három tényező kölcsönhatásának eredménye az a folyamat, amit Kovách Imre találóan , paraszttalanításnak" nevezett el.” A magyarországi vidék társadalmának átalakulását meghatározó tényezők és hatásuk a kutatási színtér helyi társadalmaiban is jól követhetők. A Nyírségben a mezőgazdasági nagyüzem technikai modernizálását a téeszek hozták el a 60-as években. Ezek megszervezése elválaszthatatlan a kollektivizálástól, amit a helyi parasztság tiltakozva fogadott." Mivel Szabolcs-Szatmár iparát a szocialista időszakban egyáltalán nem fejlesztették, ezért a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő jelentős része gyakorlatilag belekényszerült az ingázásba." A parasztság a hagyományos működési keretek elvesztését követően átalakult, társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzői gyökeresen megváltoztak. A parasztság a vidéken élő falusi népesség szinonimájává vált, amelynek hagyományai csak nyomokban és esetlegesen maradtak fenn. A Nyírség társadalmának leírása ebből a szempontból csak a települések szintjén megragadható egyedi sajátosságokra építhet. A leírás és az elemzésben bemutatásra kerülő kutatási eredmények az egyes helyszínekre — három kutatási pontként meghatározott településre — vonatkoztatva csak néhány kiemelt általános szempont rögzítését kívánják a kifejtésnek ezen a szintjén. Ezek szerint a hagyományos paraszti kultúra eltűnésének eredménye, hogy átalakult a vidéki falusi népesség a) családszerkezete és az ebben működő munkamegosztás; b) lakókörnyezetének és tárgyi kultúrájának jellemzői; c) életmódja és az ezt meghatározó értékrend és kultúra; d) közösségi formái, ennek terei és alkalmai, valamint az ezekre jellemző interakciók minősége. 58 Az ingázás a vidéki paraszti közösségekre gyakorolt romboló hatását a 70-es évek elejétől a magyar dokumentumfilm-készítők pontosan ábrázolták és rögzítették. Schiffer Pál a Fekete vonat (1970) című egész estés munkájában Szabolcsból Budapestre ingázó munkások életmódját és vidéki környezetét tárta a néző elé. 59 Lásd részletesen Kovách 2012: 174—202. A kortárs vidék társadalmi folyamatainak értelmezésével kapcsolatban a rendszerváltást követő időszakban egyes szerzők árnyaltabban fogalmaznak és a paraszti mentalitás (részleges) újjáéledésének szempontjából elemzik a falusi közösségeket. Vö. Kotics 2011. A kollektivizálást fogadó társadalmi közhangulatot jól jellemzi a ,nyircsaholyi asszonylazadas”, amelyre 1960 februárjában került sor, amikor 300-400 asszony gyűlt össze a tanácsházánál, hogy visszavegye a téeszbe való belépési nyilatkozatot. A tüntetést erőszakkal szétoszlatták és több résztvevőt bebörtönöztek. Vö. Farkas Gy. 2018. 4 Vö. Győri 2016. 60
