Oldal 35 [35]
Általános összefüggések e 33
mesél, 1940 - hívták fel a figyelmet a Nyírségben élő parasztság kulturális
értékeire. A vidék átfogó etnográfiai leírását Ortutay tanítványa Erdész
Sándor valósította meg, és 1974-ben két évtized gyűjtőmunkáját összegezve
jelentette meg kutatási eredményeit." A monográfia szövege és tudomä¬
nyos koncepciója, az olvasó elé táruló kép a nyírségi paraszti társadalom
szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatban három fő megállapításra épül.
Egyrészt a Nyírség olyan néprajzi kistáj, amelynek szociokulturális adott¬
ságait gyakorlatilag tisztán az itt élő parasztság belső történeti folyamatai
határozták meg. Másfelől, a parasztság modernizációjával bekövetkező
akkulturáció ellenére számtalan etnográfiai érték kutatására nyílik mód a
táj viszonylagos elzártságának köszönhetően. Végül, az itt élő parasztság
Erdész megközelítésében nem homogén képződmény, hanem tagolt szer¬
kezetű közösség. A tagolt jelleg elsősorban a parasztság belső jövedelmi és
szakmai specializálódásából következő különbségeire utal.
Erdész monográfiája egyrészt tartalmazta az elődök, elsősorban Ortutay
és generációja által felhalmozott ismereteket, másrészt saját gyűjtéseit,
melynek fő időszaka a 60-as éveket ölelte fel. Az etnográfiai leírásokból
látható, hogy a Nyírségben élő parasztság kultúrája folyamatosan átala¬
kulóban volt. Ez elsősorban nem csak abban az országosan megfigyelhető
tendenciában öltött testet, mely szerint a mezőgazdaságból élők száma
lecsökkent. Országos átlagban a 20. század közepén még a magyar felnőtt
népesség fele a mezőgazdaságban dolgozott." A napjainkig tartó jelenség
hátterében több tényező egymást kölcsönösen erősítő hatása figyelhető
meg. Egyrészt a mezőgazdaság jelenünkben is zajló technikai modernizá¬
ciója, ami az élőmunkaerő foglalkoztatásának szükségletét csökkentette.
Másrészt a paraszti földbirtokrendszer a szocialista kollektivizáció ered¬
ményekért történő széthullását, ami azt eredményezte, hogy a föltulajdon
elvesztésével nem csak a paraszti identitás veszítette el létalapját, de a kul¬
túra részeként felhalmozott tudás, és az ennek alapját képező társadalmi
élet is. Harmadrészt a falusi parasztság hagyományos társadalmi szerke¬
zetének felbomlásában fontos szerepet játszott a magyarországi urbanizá¬
ciós forradalom, melynek eredménye a több hullámban lejátszódott ipa¬
rosítás volt. A folyamat elsősorban ugyancsak az 1950-es években
mélyültek el a dél-nyírségi néprajzi kutatások, amelyek a parasztság műveltségének
szerteágazó feltárását tűzték ki célul. Vö. Dám 1974: 68—70.
5 Ortutay 1978.
56 Erdész 1974.
"7 Kovách 2012: 174. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2008-ra 4,4%-ra
csökkent.