Page 34 [34]
OCR
32 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG társadalmi-közösségi szerepe volt a különböző történeti vallások egyházainak, amelyek a szokásokat és a családi élet alakulását nagymértékben befolyásolták. A kutatási terület felekezeti hovatartozását tekintve tagolt táj. A Nyíregyháza környéki szlovák anyanyelvű evangélikus tirpákok, a del-nyirsegi görögkatolikus” (pl. Nyirbeltek, Nyirmihälydi) es a valläsi többséget képező református felekezetek mozaikszerű térbeli megoszlása vagy az ugyancsak a környéken élő katolikus svábok (pl. Mérk, Vállaj) igen tagolt képet mutatnak. Az 1930-as évekre többnyire nyelvileg asszimilált etnikai csoportok felekezeti különállása alkotta a parasztságra jellemző életmód általános sajátosságain túl az etnográfiai sokszínűség és a hagyományok változatosságának hátterét. Minden egyház kiemelten az élet fordulópontjainak három eseményén keresztül (keresztelés, házasságkötés és temetés) volt jelen intenzíven a parasztság mindennapi életében. Emellett a miséken, istentiszteleteken a részvétel fontos közösségteremtő és formáló erővel bírt. A településeken belüli felekezeti közösségek önmagukban is sajátos kulturális csoportokat alkottak (pl. Nagyecsed). A falu társadalmának és közösségi életének, mint mindenütt, meghatározó színterét képezték az árucsere és az ehhez kapcsolódó interakcióknak helyet kínáló alkalmak, amelyek egyúttal az ismeretek, szokások, termékek kicserélésének biztosítottak lehetőséget: a búcsúk, piacok, vásárok. Ezen alkalmak távlatosabb társadalmi és ismeretkötési helyzetet teremtettek a falusi emberek számára, akik a mindennapjaik során a település határát csak kivételes esetben hagyták el. A parasztság életét tagoló időszakos kilépési események az anyagi javak cseréje mellett a szellemi értékek gazdagodasahoz is hozzajarultak.® Más néprajzi tájakkal összevetve a Nyírség és az itt élők kultúrájának, gazdag hagyományának etnográfiai szemléletű vizsgálata viszonylag későn kezdődött meg." Elsőként Ortutay Gyula népmesekutatásai — Fedics Mihály 52 A dél-nyírségi görögkatolikusokra vonatkozóan lásd Borsos Balázs összefoglaló elemzését, amely Bartha Elek vallásnéprajzi kutatásai alapján tárgyalja az etnográfiai térszerkezet alakulását. Borsos 2016. Szilágyi Levente egy szatmári falu példájának elemzésén mutatja be a parasztság piacozási gyakorlatainak összetett társadalmi funkcióit. Vö. Szilágyi 2017. A Nyírség néprajzának módszeres kutatásában a Debreceni Egyetem (egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem) Néprajzi Tanszékének döntő szerepe volt. Dám László 1974-ben publikált tanulmányában a kutatómunkát három periódusra osztotta. Az 50-es években megkezdett szabolcs-szatmári vizsgálatok eredményei többnyire átfogó leírásokban láttak napvilágot. A 60-as években a kutatások egyre inkább a Nyírségre fókuszáltak, például a térség etnikai sokszínűsége — elsősorban a német közösségek - is a vizsgálatok tárgyát képezték. A 70-es évek elejétől 53 54
