Seite 33 [33]
OCR
Általános összefüggések + 31 A paraszti társadalom általános jellemzői a kutatott térségben: tárgyi és szellemi kulturális hagyomány A kutatási színtér, a Nyírség etnográfiai leírásaiból kirajzolódik, hogy a területen élők a folyókhoz közel eső csoportjainak a mindennapjait egészen a 19. század második felében megindult nagy folyószabályozásokig, valamint a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tájrendezésig elsősorban a Tisza és a nagyobb folyóvizek áradásai, a lápi-mocsaras vidék adottságai határozták meg. A Tisza szabályozása a vidék természetföldrajzi adottságait és tájképét gyökeresen átalakította. A talaj vízháztartásának átalakulása, a víz borította területek csökkenése az itt élők életmódjának és gazdálkodási szokásainak az átalakulását is magával vonta." Emellett a Nyírség magasabb térszínein élők tevékenységét elsősorban a mezőgazdálkodás jellemezte. A természeti környezethez alkalmazkodó életforma sajátos családi szervezetet követelt. A jellemzően nagycsaládi szervezetben élő magyar paraszti közösség tagjai között zárt, szociális kapcsolatrendszer alakult ki, az összetartozás és egymás segítése nemcsak a rokoni, hanem a műrokoni és a szomszédsági kapcsolatokra is kiterjedt." A falu életében és a közösség érdekében végzett, egymást segítő és kölcsönösségen alapuló munkák sajátos vidéki közösségi eseményt jelentettek." Ezek az események, legyen az a megélhetéshez kapcsolódó társas munka végzése, mint például a legelők közös karbantartása, vagy a falu közös földterületének művelése, vagy a kölcsönös segítségben végzett munka, mint a kaláka különböző formái," az itt élő, lokális társadalom szereplői számára közösségi térként és közösségi alkalmakként is funkcionáltak. A közös munkát jellemzően közös megvendégelés, mulatság zárta, ami segítette a kollektív összetartozás jelentőségét folyamatosan fenntartani. A hagyományos paraszti társadalomban a vallási élet szintén fontos közösségi formaként jelent meg. A magyar falvakban fontos normatív és 1 A Tisza vízszabályozásának részleteiről lásd Horoszné Gulyás 2010. A parasztság zárt és öntörvényű társadalmi csoportként történő leírásának a hazai etnográfiában nagy hagyománya van. Az alapvető összefüggéseket, a monolit szerkezeti jellemzőket Erdei Ferenc klasszikus munkájában A magyar paraszttársadalom lapjain összegezte. Vö. Erdei 1941. A parasztság konzervatív leírása mellett Erdei a változásfolyamatokra, elsősorban a parasztság polgárosodására vonatkozó megállapításokat is tett, amelyeket részben egyfajta , romlásként" vagy a hagyományos viszonyok felbomlásaként értelmezett. Erdei 1941: 65. °° Bővebben lásd Balassa-Ortutay 1979. "1 Például a házépítő kaláka, arató kaláka. Részletes leírására lásd Balassa-Ortutay 1979. 49
