Seite 33 [33]
Általános összefüggések + 31
A paraszti társadalom általános jellemzői a kutatott
térségben: tárgyi és szellemi kulturális hagyomány
A kutatási színtér, a Nyírség etnográfiai leírásaiból kirajzolódik, hogy a
területen élők a folyókhoz közel eső csoportjainak a mindennapjait egé¬
szen a 19. század második felében megindult nagy folyószabályozásokig,
valamint a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tájrendezésig elsősorban a Tisza
és a nagyobb folyóvizek áradásai, a lápi-mocsaras vidék adottságai hatá¬
rozták meg. A Tisza szabályozása a vidék természetföldrajzi adottságait
és tájképét gyökeresen átalakította. A talaj vízháztartásának átalakulása,
a víz borította területek csökkenése az itt élők életmódjának és gazdálko¬
dási szokásainak az átalakulását is magával vonta." Emellett a Nyírség
magasabb térszínein élők tevékenységét elsősorban a mezőgazdálkodás
jellemezte. A természeti környezethez alkalmazkodó életforma sajátos csa¬
ládi szervezetet követelt. A jellemzően nagycsaládi szervezetben élő magyar
paraszti közösség tagjai között zárt, szociális kapcsolatrendszer alakult ki,
az összetartozás és egymás segítése nemcsak a rokoni, hanem a műrokoni
és a szomszédsági kapcsolatokra is kiterjedt."
A falu életében és a közösség érdekében végzett, egymást segítő és köl¬
csönösségen alapuló munkák sajátos vidéki közösségi eseményt jelentet¬
tek." Ezek az események, legyen az a megélhetéshez kapcsolódó társas
munka végzése, mint például a legelők közös karbantartása, vagy a falu
közös földterületének művelése, vagy a kölcsönös segítségben végzett
munka, mint a kaláka különböző formái," az itt élő, lokális társadalom sze¬
replői számára közösségi térként és közösségi alkalmakként is funkcionál¬
tak. A közös munkát jellemzően közös megvendégelés, mulatság zárta, ami
segítette a kollektív összetartozás jelentőségét folyamatosan fenntartani.
A hagyományos paraszti társadalomban a vallási élet szintén fontos
közösségi formaként jelent meg. A magyar falvakban fontos normatív és
1 A Tisza vízszabályozásának részleteiről lásd Horoszné Gulyás 2010.
A parasztság zárt és öntörvényű társadalmi csoportként történő leírásának a hazai
etnográfiában nagy hagyománya van. Az alapvető összefüggéseket, a monolit szer¬
kezeti jellemzőket Erdei Ferenc klasszikus munkájában A magyar paraszttársadalom
lapjain összegezte. Vö. Erdei 1941.
A parasztság konzervatív leírása mellett Erdei a változásfolyamatokra, elsősorban
a parasztság polgárosodására vonatkozó megállapításokat is tett, amelyeket részben
egyfajta , romlásként" vagy a hagyományos viszonyok felbomlásaként értelmezett.
Erdei 1941: 65.
°° Bővebben lásd Balassa-Ortutay 1979.
"1 Például a házépítő kaláka, arató kaláka. Részletes leírására lásd Balassa-Ortutay 1979.
49