Oldal 28 [28]
26 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
A hátrányos helyzetű térségek főbb mutatói, a népességszám alakulása
és változásának nyomon követése, valamint az etnikai arányai mellett, az
iskolai, jövedelmi, gazdasági és foglalkoztatottsági mutatók, a lakhatásra
vonatkozó főbb adatok képezik azokat az ismérveket, amelyek alapján a
színterek általánosan jellemezhetőek.
Az észak-alföldi régióban, és azon belül is az érintett megyében a 2016¬
os mutatók alapján látható, hogy több szempontból is helytálló a hátrányos
helyzetű térség besorolás. A területi mutatók alapján az iskolai végzettség
adatai jelzik a hátrányos helyzet egyik alapvető összefüggését. Megyei szin¬
ten Szabolcs-Szatmár-Beregben a legmagasabb azok aránya a népességen
belül, akik legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek: a
megye Ossznépességének 36,2%-a. Szakmunkás vagy szakiskolai végzett¬
séggel a 15 évesnél idősebb korosztaly 22,3%-a rendelkezik, míg az érettsé¬
gizettek aránya a 18 évesnél idősebb korosztály körében 29390. Ezen adatok
alapján országos összehasonlításban a megye népessége a rosszabbul tel¬
jesítő megyék közé tartozik. A diplomások aránya Nógrád megyét leszá¬
mitva itt a legalacsonyabb, mindôssze 15,2%.” Az iskoläztatässal kap¬
csolatos mutatók közvetlen összefüggésben állnak a foglalkoztatási
viszonyokkal. Ezen mutatók alapján előrevetíthető, hogy az aluliskolázott¬
ság, elsősorban a szakképesítés hiánya miatt a megyei foglalkoztatási muta¬
tók szintén hozzájárulnak a térség hátrányos helyzetének súlyosbodásához.
Magyarországon az aluliskolázottak rossz munkaerő-piaci érvényesülésé¬
nek okait európai összehasonlításban elemezve Kertesi Gábor és Varga Júlia
arra a következtetésre jutott, hogy a fiataloknak azok a viszonylag nagyobb
csoportjai rekednek ki elsősorban az iskoláztatásból, amelyek az átlagnál
szegényebb környezetből érkeznek az oktatásba. Megállapításaik, amelyek
az ezredforduló viszonyaira vonatkoznak az alapvető összefüggés társa¬
dalomtudományi értékét tekintve, mind a mai napig érvényesek. Követ¬
keztetéseik szerint a 80-as évek közepétől tört meg az a trend, amely csök¬
kentette a nagyon alacsony iskolai végzettségűek munkaerőpiacra történő
kilépését. Igaz, a 2010-es években a közmunkaprogram a hátrányos hely¬
zetű térségekben javított a foglalkoztatási mutatók statisztikai arányain, de
az aluliskolázottság és a munkaerő-piaci érvényesülés között érvényes
összefüggéseket ez nem módosította."
A népességen belül a foglalkoztattak aránya jól mutatja a gazdasági
aktivitást, ami a megyében a 15-64 éves korosztály között országosan a
9 Területi összehasonlítás. https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/docs/teruleti/index.
html#/ (A letdltés datuma: 2020. 07. 29.)
%0 V6. Kertesi-Varga 2005.