Oldal 27 [27]
Általános összefüggések e 25
Az 1990-es évektől a piacgazdaságra való áttérés, a tömeges munkanél¬
külivé válás hozadékaként jelent meg az új szegénység fogalma a társada¬
lomtudományokban, ami a szegénység hagyományos formáit felülírta.
A legnagyobb szegénységi kockázatot az elsődleges munkaerőpiactól való
távollét jelenti, elsősorban a munka világából kiszorult marginális munka¬
erő-piaci pozícióban lévő csoportokat veszélyezteti.? A munkaerő-piaci
pozícióvesztés, maga a munkanélküliség közvetlen kapcsolatba hozható
az alacsony iskolai végzettségűek a helyi népességen belüli magas arányá¬
val, amint ez a kutatás színterét képező tágabb régió egészére jellemzővé
vált a rendszerváltást követő évtizedekben." A perifériális vidék társa¬
dalmi alapfolyamatai a rendszerváltást követően kényszerpályára kerül¬
tek. Az elszegényedés a marginalizációt fokozó és a szegregációt felerősítő
hatásokban teljesedett ki.
A kutatás során vizsgált tágabb színtér esetében a marginalizáció, tehát
a peremhelyzeti állapot negatív hatásainak felerősödése nem egyszerűen
a klasszikus centrum-periféria szembenállásra vonatkozik a rendszervál¬
tást követő magyar vidék általános jellemzőjeként. Amint arra Balogh And¬
rás társadalomföldrajzi szempontból rávilágít, a periféria olyan helyzet,
amely eleve kedvezőtlen társadalmi és gazdasági viszonyokat fed." A mar¬
ginalizáció a perifériális helyzetben adott feltételek továbbromlása, amely
automatikusan vezet az olyan járulékos folyamatok felgyorsulásához mint
a szegregáció vagy az általános értelemben vett depriváció. Az összefüg¬
gést például a cigány népesség perifériális helyzete és a foglalkoztatottsági
mutatói közötti kapcsolatokat elemzi Szoboszlai Zsolt, aki Kemény István
és Janky Béla nevével fémjelzett ezredfordulós felmérésekre alapozta
következtetéseit. A jelen munkában tárgyalt tágabb régió, Északkelet-Ma¬
gyarország a legkedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik orszá¬
gos összehasonlításban.?
A kutatás színterét képező települések földrajzi értelemben a Sza¬
bolcs-Szatmár-Bereg megyében található Nyírség tájegységhez tartoznak.
Közigazgatási besorolásuk szerint a Nyírbátori és a Mátészalkai járások¬
ban találhatóak. A terület társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyai¬
nak megismerése a terepkutatást megelőzően fontos feladat volt, és az
eredmények értelmezéséhez is nélkülözhetetlen ismeret.
25 Váradi 2007.
26 Janky 2014.
27 Balogh 2002: 208-214.
8 Vö. Szoboszlai 2004: 32-33.