Oldal 22 [22]
OCR
20 9 BEVEZETÉS vételt és hólabda módszert alkalmaztam a minta kijelölése során, mindhárom település mindhárom tanulmányozott részközösségében. Az interjúk alapján nyert információk alátámasztására és a tárgyi hagyománykészlet leírása érdekében mindhárom részközösség esetében megfigyelési módszert is alkalmaztam a háztartások bejárásakor. A kutatási színtereken a hagyománykészlet vizsgálatához eltérő számú interjú készült: Nagyecsed esetében a könyv alapjául szolgáló kutatás részeként összesen 38, Nyírvasváriban 34, míg Hodászon 28 interjú felvétele valósult meg. A kutatási színtereken részközösségenként kérdőíves felmérés keretében került sor az etnikai együttélési viszonyok vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálati minta kiválasztásakor szintén véletlenszerű mintavételi eljárás valósult meg. A vizsgálati mintát Nagyecseden 214 fő, Nyírvasváriban 140 fő, míg Hodászon 115 fő képezte. Mindhárom színtér esetében a településen belüli etnikai arányokat a minta összetétele nem szigorú reprezentativitással, de nagyságrendjét tekintve leképezi. Ez a megoldás megalapozza az együttélési kapcsolatokat jellemző folyamatok és tendenciák tudományos leírását. Nagyecseden 112 fő magyar származású, 52 fő oláh cigány származású, illetve 50 fő romungró származású személy töltötte ki. Nyírvasváriban 55 fő magyar származású, 45 fő oláh cigány és 40 fő romungró etnikai származású személy képezte a vizsgálati mintát. Hodászon 40 fő magyar, 50 fő oláh cigány és 25 fő romungró származású személy került be a kérdőíves felmérésbe. Az egyes etnikai közösségek esetében mind nemek szerint, mind életkor szerint heterogén összetétel érvényesült. Ez azt jelenti, hogy a mintába 18 éves kortól egészen a nyugdíjas korosztályig vontunk be kutatási alanyokat. Mivel a nem és a kor nem képezte a kiválasztás egyik szempontját sem, így e két tényező nem jelenik meg külön elemzési szempontként sem. A kérdőívek felvétele kérdezőbiztos által történt, minden adatlap kitöltésénél jelen voltam. A kérdőíves felmérés főbb témakörei az alábbiak voltak: az iskolai végzettség, foglalkoztatási státusz, anyanyelv és nyelvtudás felmérésén felül a vallási-felekezeti hovatartozást is vizsgáltuk a bevezető kérdésekben. Az aktív vallásgyakorlás és a felekezetváltás gyakoriságát is felmértük. A kérdőíves vizsgálat részeként továbbá tanulmányoztuk a három lokális etnikai részközösség közötti interperszonális kapcsolatviszonyokat, az ezt meghatározó attitűdöt. A kérdések egy része az adott település viszonylatában tárta fel a megkérdezettek a magyar-—cigány együttélésről alkotott véleményét, és ehhez kapcsolódóan a javaslataikat a kapcsolatviszony javí
