Oldal 22 [22]
20 9 BEVEZETÉS
vételt és hólabda módszert alkalmaztam a minta kijelölése során, mind¬
három település mindhárom tanulmányozott részközösségében. Az inter¬
júk alapján nyert információk alátámasztására és a tárgyi hagyománykészlet
leírása érdekében mindhárom részközösség esetében megfigyelési mód¬
szert is alkalmaztam a háztartások bejárásakor.
A kutatási színtereken a hagyománykészlet vizsgálatához eltérő számú
interjú készült: Nagyecsed esetében a könyv alapjául szolgáló kutatás
részeként összesen 38, Nyírvasváriban 34, míg Hodászon 28 interjú felvé¬
tele valósult meg.
A kutatási színtereken részközösségenként kérdőíves felmérés kereté¬
ben került sor az etnikai együttélési viszonyok vizsgálatára. A kérdőíves vizs¬
gálati minta kiválasztásakor szintén véletlenszerű mintavételi eljárás való¬
sult meg. A vizsgálati mintát Nagyecseden 214 fő, Nyírvasváriban 140 fő,
míg Hodászon 115 fő képezte. Mindhárom színtér esetében a településen
belüli etnikai arányokat a minta összetétele nem szigorú reprezentativi¬
tással, de nagyságrendjét tekintve leképezi. Ez a megoldás megalapozza
az együttélési kapcsolatokat jellemző folyamatok és tendenciák tudomá¬
nyos leírását.
Nagyecseden 112 fő magyar származású, 52 fő oláh cigány származású,
illetve 50 fő romungró származású személy töltötte ki. Nyírvasváriban 55
fő magyar származású, 45 fő oláh cigány és 40 fő romungró etnikai szár¬
mazású személy képezte a vizsgálati mintát. Hodászon 40 fő magyar, 50
fő oláh cigány és 25 fő romungró származású személy került be a kérdő¬
íves felmérésbe.
Az egyes etnikai közösségek esetében mind nemek szerint, mind élet¬
kor szerint heterogén összetétel érvényesült. Ez azt jelenti, hogy a mintába
18 éves kortól egészen a nyugdíjas korosztályig vontunk be kutatási ala¬
nyokat. Mivel a nem és a kor nem képezte a kiválasztás egyik szempontját
sem, így e két tényező nem jelenik meg külön elemzési szempontként sem.
A kérdőívek felvétele kérdezőbiztos által történt, minden adatlap kitölté¬
sénél jelen voltam. A kérdőíves felmérés főbb témakörei az alábbiak vol¬
tak: az iskolai végzettség, foglalkoztatási státusz, anyanyelv és nyelvtudás
felmérésén felül a vallási-felekezeti hovatartozást is vizsgáltuk a bevezető
kérdésekben. Az aktív vallásgyakorlás és a felekezetváltás gyakoriságát
is felmértük.
A kérdőíves vizsgálat részeként továbbá tanulmányoztuk a három loká¬
lis etnikai részközösség közötti interperszonális kapcsolatviszonyokat, az
ezt meghatározó attitűdöt. A kérdések egy része az adott település viszony¬
latában tárta fel a megkérdezettek a magyar-—cigány együttélésről alkotott
véleményét, és ehhez kapcsolódóan a javaslataikat a kapcsolatviszony javí¬