Page 21 [21]
Kutatási módszerek + 19
KUTATÁSI MÓDSZEREK
A regionális súlyozás és az etnikai együttélési helyzetek mérlegelése során
a munka első lépéseként a kutatási helyszíneket választottam ki. Először
vegyes lakosságú lokális kistérségek vizsgálatára került sor, terepbejárást
végeztem többek között Nagyecsed, Kállósemjén, Ibrány, Nyíracsád, a
Bodrogköz több településén (elsősorban Lácacsékén), Nyírvasváriban és
Hodászon. A települések közös történeti-néprajzi jellemzője, hogy sajátos
paraszti kultúrával és az ehhez köthető lokális hagyományokkal is ren¬
delkeztek. A bejárt helyszíneken mindenütt jellemző volt, hogy az utóbbi
évtizedekben a demográfiai folyamatok miatt megnőtt a roma népesség
aránya, másfelől az elvándorlás következtében és az elöregedésnek köszön¬
hetően a kistérségek falvaiban a magyar lakosság lélekszáma folyamato¬
san csökkent.
A tapasztalatok összegzését követően a kutatás helyszíneként végül
három, a Nyírségben egymáshoz közel fekvő és hasonló etnikai-szerke¬
zeti sajátosságokat mutató település került kijelölésre: Nagyecsed, Nyír¬
vasvári és Hodász. A konkrét kutatási helyszínek kiválasztásánál fontos
szempont volt, hogy a települések az előzetes helyszínbejárás eredménye¬
ként az etnikai együttélés minden olyan jellemvonását tükrözték, amely
biztosította a jelenség szituatív jellemvonásainak megragadását. A struk¬
turális hasonlóságok emellett lehetővé tették azt is, hogy az egyes helyszí¬
neken a kutatás eredményekért leírt együttélési gyakorlatokat összeha¬
sonlító igényű modellelemzés tárgyává tegyük. A helyszínek kiválasztása
tehát egyszerre szolgálta annak a hipotézisnek az igazolását, hogy minden
lokális együttélési helyzet partikuláris jelenség, amely értelmezésének az
alapját képező azonos szempontok lehetővé teszik a különbségek okainak
meghatározására irányuló összehasonlítást.
A kutatäshoz vegzett terepmunkäkat 2017-2021 között vegeztem, visz¬
szaterö jelleggel.
A vizsgält minta statisztikailag nem reprezentativ egyik kutatott tele¬
pülés esetében sem. A véletlenszerű mintavétellel és a minta nagyságával
a célunk ugyanis nem egy adott település teljes körű felmérése volt. Szán¬
dékunk szerint az eltérő etnikai részközösségek egymáshoz fűződő viszo¬
nyainak és attitűdjének a feltérképezése a színtér multietnikus jellegéből
következő feladat.
Kiindulásként a faluközösség hagyománykészletének vizsgálatával foglal¬
koztam, amit megfigyeléssel, vizuális adatrögzítéssel és félig strukturált
interjú módszerével tártam fel, amely lebonyolításában nagy segítségemre
volt a kutatási időszakban elsajátított lovári nyelvtudás. Szakértői minta¬