Page 19 [19]
OCR
Célkitűzések e 17 az elemzésére. A kötet második fejezete a témában végzett -— elsősorban a kérdőíves felmérésből levont következtetéseket összefoglaló — eredményeket mutatja be. A könyv harmadik fejezetében a tanulmányozott lokális színtereken működő civil közösségszerveződések jellemzőit mutatom be. A kutatási tapasztalatok eredményei szerint a közösségszerveződés lokális folyamatai színterenként rendkívül eltérő mintázatot és szabályokat mutatnak. Éppen ezért a kutatási téma kidolgozásának fontos részét képezte a tanulmányozott településeken szerveződő civil egyesületek, együttesek, alapítványok feltérképezése és működésük bemutatása. A jellemzően a hagyományápolás és hagyományátadás céljával létrejövő szervezeteknek az itt élők együttélésére gyakorolt hatását vizsgáltam, annak érdekében, hogy megértsük, az újonnan kialakuló lokális közösségalakzatok miként, és milyen hatással bírnak az etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok alakulására. A téma meghatározásakor fontos részcélként fogalmaztam meg, hogy a tanulmányozott települések együttélési viszonyaira vonatkozó következtetéseket olyan, a helyi viszonyokat bemutató általános modellben ábrázoljam, amely lehetővé teszi a különböző szituációkra jellemző tendenciák összehasonlítását. Az alkalmazott társadalomtudományi jelentőségű részcél megvalósítása lehetővé teszi annak bizonyítását, hogy a kortárs vidéki lokális társadalmak együttélési kapcsolatviszonyai, és az ezek alakulását befolyásoló közösségfolyamatok értelmezése eseti feladat. Ezek szerint a lokális együttélési modellek olyan elméleti sémák, amelyekben feltárásra kerülnek a recens társadalmi és kulturális kapcsolatok, és ábrázolják az egyes etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyokat. Az így kidolgozott sémák a téma elméleti megközelítését és módszertani tanulmányozását tekintve alapot szolgáltathatnak más, hasonló adottsággal bíró vidéki, perifériális helyzetű települések együttélési viszonyainak a vizsgálatához. A megfogalmazott eredmények, a szituatív formában kidolgozott együttélési modellek példái, az ezek alapján megfogalmazott következtetések kiinduló alapjai lehetnek az olyan beavatkozó szemléletű gyakorlati társadalomtudományi ismereteket alkalmazó közösségfejlesztő munkának, amelynek célja az etnikai — magyar és cigány — részközösségek közötti kapcsolatok javítása.
