Seite 19 [19]
Célkitűzések e 17
az elemzésére. A kötet második fejezete a témában végzett -— elsősorban a
kérdőíves felmérésből levont következtetéseket összefoglaló — eredménye¬
ket mutatja be.
A könyv harmadik fejezetében a tanulmányozott lokális színtereken
működő civil közösségszerveződések jellemzőit mutatom be. A kutatási
tapasztalatok eredményei szerint a közösségszerveződés lokális folyama¬
tai színterenként rendkívül eltérő mintázatot és szabályokat mutatnak.
Éppen ezért a kutatási téma kidolgozásának fontos részét képezte a tanul¬
mányozott településeken szerveződő civil egyesületek, együttesek, alapít¬
ványok feltérképezése és működésük bemutatása. A jellemzően a hagyo¬
mányápolás és hagyományátadás céljával létrejövő szervezeteknek az itt
élők együttélésére gyakorolt hatását vizsgáltam, annak érdekében, hogy
megértsük, az újonnan kialakuló lokális közösségalakzatok miként, és
milyen hatással bírnak az etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszo¬
nyok alakulására.
A téma meghatározásakor fontos részcélként fogalmaztam meg, hogy
a tanulmányozott települések együttélési viszonyaira vonatkozó követ¬
keztetéseket olyan, a helyi viszonyokat bemutató általános modellben ábrá¬
zoljam, amely lehetővé teszi a különböző szituációkra jellemző tendenciák
összehasonlítását. Az alkalmazott társadalomtudományi jelentőségű rész¬
cél megvalósítása lehetővé teszi annak bizonyítását, hogy a kortárs vidéki
lokális társadalmak együttélési kapcsolatviszonyai, és az ezek alakulását
befolyásoló közösségfolyamatok értelmezése eseti feladat. Ezek szerint a
lokális együttélési modellek olyan elméleti sémák, amelyekben feltárásra
kerülnek a recens társadalmi és kulturális kapcsolatok, és ábrázolják az
egyes etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyokat. Az így kidol¬
gozott sémák a téma elméleti megközelítését és módszertani tanulmányo¬
zását tekintve alapot szolgáltathatnak más, hasonló adottsággal bíró vidéki,
perifériális helyzetű települések együttélési viszonyainak a vizsgálatához.
A megfogalmazott eredmények, a szituatív formában kidolgozott együtt¬
élési modellek példái, az ezek alapján megfogalmazott következtetések
kiinduló alapjai lehetnek az olyan beavatkozó szemléletű gyakorlati tár¬
sadalomtudományi ismereteket alkalmazó közösségfejlesztő munkának,
amelynek célja az etnikai — magyar és cigány — részközösségek közötti
kapcsolatok javítása.