Seite 17 [17]
Kutatási probléma + 15
A vonatkozó szakirodalommal összhangban a kutatási tapasztalataim
is arra utalnak, hogy a kortárs magyar vidék lokális szinterein, akomplex
társadalmi egységként felfogható faluban az elmúlt évtizedekben a helyi
közösségek és az ezek létalapját jelentő társadalmi szolidaritás fokozatosan
leépült." A szegénységkutatás, különösen a mélyszegénységgel kapcsola¬
tos vizsgálatok azt tükrözik, hogy a helyi társadalmakban a mindennapi
életfeltételek romlásával fordított arányban sérül az összetartozás és össze¬
tartás." A folyamat a legkülönbözőbb társadalmi szembenállási formákban
nyilvánul meg: a vékony helyi gazdasági elit és a nélkülöző többség, a
roma kisebbség és a magyar többség vagy éppen fordítva, a fiatal többsé¬
gi helyi roma társadalom és az elöregedő magyar kisebbség ütközése
megannyi dimenziója a kortárs perifériális lokális színtereken terebélye¬
sedö konfliktusrendszernek.
A látszólag egyoldalú és többnyire negatív folyamatok mögött azonban,
amint erre a szakirodalom - például a Kovács Éva vezette vizsgálati ered¬
mények utalnak - és a saját kutatásaim is következtetni engednek, számos
figyelemreméltó, előremutató jelenség figyelhető meg. Az új közösségfo¬
lyamatok lényegében a kortárs magyar vidék, a falu helyben maradó tár¬
sadalmának alkalmazkodási kísérletei a makrotársadalmi feltételek rend¬
szeréhez, a kihívásokhoz. A folyamat lényege, hogy megfigyeléseim szerint
részben a helyi civil kezdeményezések vagy a helyi önkormányzatok, eset¬
leg intézmények — óvoda és iskola — körül új közösségformák bukkannak
fel. A hagyományőrző vagy éppen a hagyományokat felelevenítő közössé¬
gek megszerveződésének természetes oka az az általános szociokulturális
igény, ami a helyi társadalmak összetartozás-tudatának az egyik pillére.
A jelenség, ami a perifériális vidék lokális színterein egyre szembeöt¬
lőbb folyamat Magyarországon, lényegében kapcsolatba hozható az ant¬
ropológiában is sokat kutatott revival jelenségekkel, illetve a revival által
indukált közösségfolyamatokkal. Ezek lényege, hogy a funkcióváltáson
sadalmi jelenségek keretét képező , hely" olyan szituatív kontextusok függvénye,
amelyeket csak önmagukban lehet értelmezni. Lásd bővebben Appadurai 2001;
Niedermüller 2006.
A társadalmi szolidaritás gyengülésének a szakirodalom számtalan összefüggésére
rámutatott. Ezek közül a jóléti állam szociális rendszereinek kialakulásával - a tär¬
sadalombiztosítástól a nyugdíjrendszerig - az , élő szolidaritás" , tehát a lokális
társadalmak működésében hagyományosan meghatározó személyközi felelősség
funkcionális jelentősége gyengült, ami a modernizációval járó életmódváltással
együtt vezetett a szolidaritási kötelékek leépüléséhez. Kövér 2012: 45.
" Ferge 2001.